"Simor több óriási hibát is elkövetett elnöksége idején"

Simor András több óriási hibát is elkövetett elnöksége idején: figyelmeztetnie kellett volna az embereket a devizahitelek kockázataira, alacsonyan kellett volna tartania az alapkamatot már korábban is és nemzeti intézményként kellett volna kezelnie a Magyar Nemzeti Bankot - mondta Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel című műsorában csütörtökön a jegybankelnök munkásságát értékelve.

A közgazdász szerint az egyik szarvashibát 2008-ban követte el az MNB, amikor ugyanis Magyarország megkapta az IMF-hitelt, nem kellett volna az alapkamatot 11,5 százalékra emelni. Boros Imre kifejtette: a kamatok 2008 és 2010 között túl magasak voltak, ezzel nem sikerült az inflációt sem alacsonyan tartani, hiszen "inflációs világbajnokok" vagyunk. Magyarországon az infláció minden más országhoz viszonyítva is magas, ezért erre hivatkozni nem volt túl szerencsés - mondta.

A jegybank szintén hibát követett el, amikor nem figyelmeztette a lakosságot a devizahitelek kockázataira - vélekedett a szakember a műsorban. Az ugyan igaz, hogy a devizahitelek felfutása nem Simor András elnöksége alatt kezdődött el - emlékeztetett Boros Imre. A folyamat 2003-2004-ben indult meg, amikor az akkori Gyurcsány-kormány támadást indított a forint ellen, majd az árfolyamsáv eltolása állt elő jegybanki asszisztenciával (az MNB elnöke ekkor Járai Zsigmond volt), és az alapkamat felment 12,5 százalékra - sorolta Boros Imre.

A kormány ráadásul kikapcsolta azokat a támogatási eszközöket, amelyek a forinthitelekhez jártak az akkori Széchenyi-program keretében. Így egyetlen alternatíva maradt akkoriban: a devizahiteleknek nevezett sajátos forinthitelek - magyarázta a közgazdász. Ekkor kellett volna az MNB-nek közbelépni és tájékoztatni az embereket a hitelfelvétel veszélyeiről - mondta Boros Imre.

Az MNB-ről született számvevőszéki jelentéssel, majd az azt követő bizottsági meghallgatással kapcsolatban a szakértő azt mondta, a parlamenti kontroll a jegybanki tevékenység fölött lényegében nagyon gyenge. A Magyar Nemzeti Bankot nemcsak az Országgyűlés, de az ÁSZ sem ellenőrzi megfelelő mértékben - vélte a közgazdász.

Simor borzongása az adatkiszolgáltatás számonkérése ellen abból az érzéséből fakad, hogy azt gondolja, a jegybank egy nemzetközi intézményrendszer része és ily módon független, ezért ezekkel az adatokkal szabadon rendelkezhet - fogalmazott Boros Imre.

A közgazdász szerint Simor András fő műve az, hogy majdnem véglegessé tette az MNB betagozódását egy nemzetközi intézményrendszerbe, holott jogilag és érdemben a jegybanknak még egy nemzeti intézménynek kellene lennie, és nemzeti intézményként kellene majd kapcsolódni a nemzetközi rendszerhez.

Forrás: m1