Reggeli lapszemle: tejüvegzseb-törvény

Magyar Nemzet: Budai Gyula szerint még viccnek is rossz, hogy a King's City csoport továbbra is Sukorón akar kaszinóvárost építeni.

Az elszámoltatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az év elején megkeresték Sukoró jegyzőjét, aki azt a tájékoztatást adta, hogy senki nem kezdeményezett semmilyen építési engedélyezési eljárást az érintett ingatlanon. Hozzátette: a megállapodás értelmében emiatt január 1-én a koncessziós jog automatikusan megszűnt, a cégnek pedig 900 millió forintos kötbért kell fizetnie az államnak.

A napilap szerdai cikke felidézte: a King's City befektetői csoport keddi közleményében azt írta, ragaszkodnak ahhoz, hogy Sukorón építsék fel a kaszinóvárost, és elvárják a kormánytól, hogy a kiemelt beruházási státusz visszaállítása mellett fizesse ki a beruházásösztönző megállapodásban rögzített 2,6 milliárd forintos állami támogatást.

Népszabadság: A Népszabadság szerint nem tölti be a szerepét az üvegzseb törvény, egyebek mellett azért, mert az állami intézmények egy része is csak ímmel-ámmal teszi közé a közérdekű szerződéseket: van olyan minisztérium, amely tavaly tavasszal, és olyan állami tulajdonú cég, amely egy évvel ezelőtt frissítette utoljára az adatait.

A napilap szerdai számában olvasható, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010 márciusában frissítette utoljára az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződések listáját, az Agrármarketing Centrum honlapján pedig tavaly januáriak az üvegzseb menüpont alatt található adatok. Naprakészek viszont például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai.

A Népszabadság azon kérdésére, hogy hatályban van-e még az üvegzsebtörvény, a KIM azt válaszolta: a törvény jogilag még hatályban van. "A törvény hatékonyságságának a minősítését illetően hadd álljon itt egy idézet a kormányprogramból: ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú és következetes törvényekre van szükség. A beteg állam legfőbb tünete a gyenge, következmények nélküli törvény" - közölte a KIM.

Arra a kérdésre, hogy ellenőrzik-e a törvény betartását, a tárca azt felelte, hogy senki nem állhat a törvények fölött, így az állami intézmények, vállalatok és minisztériumok sem.

(mti)