Meghosszabbítanák a Mal állami felügyeletét

Ékes József az állami felügyelet meghosszabbítását az üzem működésének bizonytalanságaival és az új száraztechnológia biztonságos bevezetésének szükségességével indokolta. Mint hangsúlyozta: az állami felügyelet nem jelenti a gyár államosítását, de garantálja a biztonságos működést.

A gyár működésének elsődleges feltétele az egységes környezethasználatra vonatkozó engedély, amely 2011. február 28-án lejár. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a gyár engedélyének ügyében 2010. december 9-én indított eljárást.

Ékes József szerint csak állami felügyelettel valósítható meg az új, száraztechnológia bevezetése. A képviselő felvetette a régebben használt vörösiszap-tározók ellenőrzésének és rekultiválásának szükségességét is. Mint elmondta, a VIII-as, IX-es és X-es kazettákban tárolt nedves vörösiszap biztonságos tárolását és semlegesítését meg kell oldani. Szólt arról is, hogy a katasztrófa után a gyár bezárása mellett érvelt, ha az nem tér át a biztonságos száraztechnológiára.

Kossa György, a Mal Zrt. állami felügyelőbizottságának vezetője válaszában elmondta, hogy az állami felügyelet meghosszabbításáról a parlament dönthet. Hozzátette: az új technológiát március elejéig bevezetik a gyárban.

A rekultiválásról szólva elmondta, hogy a korábban használt VI-os, VII-es tározók tetejére mezőgazdasági területekről származó humuszos földet helyeznek el, így meggátolják a későbbi kiporzást. A X-es, sérült kazettából a teljes lúgos folyadékot eltávolítják, az esővíz miatt keletkező csurgalékvizeket a szakadás bezárása után csőrendszerekbe gyűjtik és semlegesítik.

A közmeghallgatáson az állami felügyelet meghosszabbítása mellett szólaltak fel a vörösiszap-katasztrófában érintett települések - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - polgármesterei is.

Tili Károly, Kolontár polgármestere szerint a Mal 1150 dolgozóját és a térség hatezer családjának megélhetését veszélyeztetné a gyár bezárása, ezért - megfelelő felügyelet mellett - tovább kell működnie.

A közmeghallgatáson a környezethasználati engedélyezési eljárás részeként bemutatták a Progressio Mérnöki Iroda Kft. tízfős szakmai bizottsága által elkészített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, amely a vörösiszap lerakásának környezeti biztonságáról és a száraztechnológia hatásáról szól.

Kaleta Jánosné, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy az új technológiával keletkező vörösiszap nedvességtartalma 30 százalékos lesz a mostani, csaknem 70 százalékos, lúgos anyaggal szemben. Az áttérést a gyár két lépcsőben tervezi megvalósítani.
A zöldhatóság az eljárás eredményét hirdetményében közli, a dokumentumokhoz az érintett települések polgármesteri hivatalaiban és Ajkán bárki hozzáférhet. A egységes környezethasználati engedély öt évre szól, a hatóság évente felülvizsgálatot tart.

(mti)