Még mindig téma Fratanolo és az ő vörös csillaga

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a közigazgatási és igazságügyi miniszter Fratanolo-ügyben benyújtott jelentését, és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslatot, amely szerint a parlament kitart a vöröscsillag-használat tilalma mellett és nem ért egyet a strasbourgi bíróság vonatkozó ítéletének végrehajtásával.

A testület kormánypárti és jobbikos tagjai támogatták a jelentés és a határozati javaslat általános vitára alkalmasságát, míg az MSZP nemmel voksolt.

Kiszely Katalin, az EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár az ügy előzményeit ismertetve felidézte: Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen ötágú vörös csillagot viselt, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a kitűzőt a nézők is láthatták. Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették.

Ő azonban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely jogsértőnek minősítette az elítélését, és a magyar államot arra kötelezte, hogy négyezer euró kártérítést továbbá kétezer-négyszáz euró perköltséget fizessen 2012. június 8-ig.

A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott határozati javaslattal ugyanakkor az Országgyűlés állást foglalna amellett, hogy a vöröscsillag-használat tilalmáról szóló tényállást a demokratikus társadalom védelme és az emberi méltóság tiszteletben tartása által vezérelt elvek szerint, valamint Magyarország történelmi múltjára és alkotmányos berendezkedésére tekintettel alkották meg, így a parlament nem ért egyet a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtásával.

Az igazságügyi tárca indoklása szerint a bíróság olyan tényállás alkalmazása miatt marasztalta el Magyarországot, amely korábban már kiállta az alkotmánybíróság próbáját, hiszen az Alkotmánybíróság egy 2000-ben hozott határozatában alkotmányosnak minősítette, ezért - a Magyarország történelmi múltjára is tekintettel - indokolt a szabályozás fenntartása.

A fideszes Mátrai Márta az ügy kapcsán úgy fogalmazott: 22 évvel a rendszerváltás után "még mindig kísért a múlt". Szerinte a strasbourgi bíróság ítéletében "mintha a kommunizmus lehelete köszönne vissza". Úgy vélte, akik az ítéletet megfogalmazták, azoknak fogalmuk sincs arról, mi történt Magyarországon a XX. században.

Az MSZP-s Bárándy Gergely Magyarország nemzetközi kötelezettségeit hangsúlyozva az ügy jogi megoldását sürgette. Szerinte meghatározott célhoz, mások emberi méltóságának megsértéséhez kellene kötni az önkényuralmi jelképek használatát. Példaként azt mondta, ha valaki Heineken sört iszik, azt nem azért teszi, mert a kommunista eszméket akarja propagálni, de ha egy 56-os megemlékezésen vörös csillagos kitűzőt tűz a hajtókájára, akkor meg kell büntetni. Szerinte ugyanígy büntetni kell, aki horogkeresztet tűz ki egy zsinagóga előtt, azt viszont nem, aki ugyanezt egy zártkörű neonáci rendezvényen használja.

Az LMP-s Schiffer András ugyanakkor az egész tiltott önkényuralmi jelképekről szóló szabályozást - mint mondta - "kukába" dobná, mert szerinte nem a jelképek tilalma a megoldás.
Kiszely Katalin személyes véleményét megfogalmazva szükségesnek nevezte a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló tényállás fenntartását. "40 évet töltöttem diktatúrában, és ez engem megviselt" - mondta.

(mti)