Matolcsy: helyreállt az államháztartás egyensúlya

Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Ecofin állította ki, amikor visszavonta az európai uniós kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Rámutatott: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalék volt, 2011-ben egyszeri intézkedésekkel - így a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával - többlettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés.
Ebben a folyamatban szokatlan eszközöket is fel kellett használni - tette hozzá a miniszter.

Matolcsy közölte: egyetért a Fidesz-frakció javaslatával, amely a vállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni.

Burány Sándor (MSZP) a miniszteri beszámolót követően jelezte: a pénzügyi konszolidáció nem 2010-ben, hanem már korábban, 2006-ban elkezdődött. Azt mondta, hogy a második Orbán-kormány 2010-ben költségvetési lazítást, 7 százalékos államháztartási hiányt tervezett, amelyet az EU informálisan sem engedett meg. Megjegyezte: a kohéziós pénzek felfüggesztése sem a szocialista kormányok alatt történt, hanem már az Orbán-kormány működése alatt, annak gazdaságpolitikája nyomán. A szocialista képviselő szerint a vállalkozások adó-, illetve járulékterhének növekedése logikusan vezet elbocsátásokhoz, a versenyszférában 27 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A szocialista Kovács Tibor, a bizottság alelnöke azt mondta: a korábban rendezett viszonyt az IMF-fel a kormány megszüntette, "néhány koki után hazazavarta képviselőit, majd egy év elteltével visszakönyörögte magát, és most azon dolgozik, hogy a tárgyalási viszony helyreálljon". A Bajnai-kormány idején szerény gazdasági növekedés volt, most recesszió van - tette hozzá.

A kormány és az NGM nemcsak az ellenzéki pártokkal, de az őt támogató közgazdászokkal és vállalkozókkal sem hajlandó konzultálni - fogalmazta meg véleményét Volner János (Jobbik) a bizottság másik alelnöke.

Scheiring Gábor (LMP) azt hangsúlyozta, hogy fontos döntés az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartani, de ezt a célt úgy érte el a kormány, hogy az EU-rangsorban a magyar gazdasági növekedés a sereghajtók közé tartozik, a versenyszférában csökkent a foglalkoztatás. Emellett ismert, hogy a fiatalok negyven százaléka el akarja hagyni Magyarországot, nő a létminimum alatt élők száma.

A kohéziós források felfüggesztését nem lehet az Orbán-kormány nyakába varrni, mert a márciusi döntés a korábbi évek következménye volt - reagált Burány Sándor felvetésére Matolcsy György. "A 2002-2010-es gazdaságpolitikának fizetjük az árát, nem pedig a 2010-2012-es időszaknak" - tette hozzá.

Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot - mondta képviselői kérdésre válaszolva a miniszter.

"Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: ha november 17-én az S&P leminősítést nem állítjuk le - ekkor fordult az IMF-hez Magyarország - akkor más ősz és tél köszöntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna.

"A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György.
Egy másik kérdésre kijelentette: az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, lehet, hogy a második negyedéves mutató is negatív lesz, de azután növekedésnek indulhat a GDP.

Rámutatott: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalék volt, 2011-ben egyszeri intézkedésekkel - így a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával - többlettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés.

Ebben a folyamatban szokatlan eszközöket is fel kellett használni - tette hozzá a miniszter.

Matolcsy közölte: egyetért a Fidesz-frakció javaslatával, amely a vállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni.

Burány Sándor (MSZP) a miniszteri beszámolót követően jelezte: a pénzügyi konszolidáció nem 2010-ben, hanem már korábban, 2006-ban elkezdődött. Azt mondta, hogy a második Orbán-kormány 2010-ben költségvetési lazítást, 7 százalékos államháztartási hiányt tervezett, amelyet az EU informálisan sem engedett meg.

Megjegyezte: a kohéziós pénzek felfüggesztése sem a szocialista kormányok alatt történt, hanem már az Orbán-kormány működése alatt, annak gazdaságpolitikája nyomán. A szocialista képviselő szerint a vállalkozások adó-, illetve járulékterhének növekedése logikusan vezet elbocsátásokhoz, a versenyszférában 27 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A szocialista Kovács Tibor, a bizottság alelnöke azt mondta: a korábban rendezett viszonyt az IMF-fel a kormány megszüntette, "néhány koki után hazazavarta képviselőit, majd egy év elteltével visszakönyörögte magát, és most azon dolgozik, hogy a tárgyalási viszony helyreálljon". A Bajnai-kormány idején szerény gazdasági növekedés volt, most recesszió van - tette hozzá.

A kormány és az NGM nemcsak az ellenzéki pártokkal, de az őt támogató közgazdászokkal és vállalkozókkal sem hajlandó konzultálni - fogalmazta meg véleményét Volner János (Jobbik) a bizottság másik alelnöke.

Scheiring Gábor (LMP) azt hangsúlyozta, hogy fontos döntés az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartani, de ezt a célt úgy érte el a kormány, hogy az EU-rangsorban a magyar gazdasági növekedés a sereghajtók közé tartozik, a versenyszférában csökkent a foglalkoztatás. Emellett ismert, hogy a fiatalok negyven százaléka el akarja hagyni Magyarországot, nő a létminimum alatt élők száma.

A kohéziós források felfüggesztését nem lehet az Orbán-kormány nyakába varrni, mert a márciusi döntés a korábbi évek következménye volt - reagált Burány Sándor felvetésére Matolcsy György. "A 2002-2010-es gazdaságpolitikának fizetjük az árát, nem pedig a 2010-2012-es időszaknak" - tette hozzá.

Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot - mondta képviselői kérdésre válaszolva a miniszter.

"Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: ha november 17-én az S&P leminősítést nem állítjuk le - ekkor fordult az IMF-hez Magyarország - akkor más ősz és tél köszöntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna.

"A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György.

Egy másik kérdésre kijelentette: az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, lehet, hogy a második negyedéves mutató is negatív lesz, de azután növekedésnek indulhat a GDP.

(mti)