Kondorosi nyílt levele Charles Zentainak

Ernie Steinernek nincs mitől tartania. Egyrészt Magyarországon nincsenek katonai bíróságok. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításával 1991. december 31-ével megszűntek az önálló katonai bíróságok és a Legfelsőbb Katonai Bíróság Kollégiuma.
Helyettük a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek elbírálására öt megyei bíróságon katonai tanácsok jöttek létre. Így több mint másfél évtizede nem léteznek azok a katonai bíróságok, amelyeknek a története Zentaiék szerint egészen a sztálinista hadbíróságok idejébe nyúlik vissza.

Másrészt Charles Zentai úrnak ausztrál állampolgárként is joga van Magyarországon az igazságos tárgyaláshoz. A Magyar Köztársaság jogrendszere ugyanis elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját (Alkotmány 7. paragrafus (1) bekezdés).
Harmadrészt a Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (Alkotmány 50. paragrafus (1) bekezdés).

Negyedrészt a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (Alkotmány 50. paragrafus (3) bekezdés).

Hogy mennyire igazságos a magyar jogrendszer? Nos, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (Alkotmány 55. paragrafus (2) bekezdés).

Nem beszélve arról, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg (Alkotmány 57. paragrafus (1-2) bekezdés).

Zentai úr!

Amikor évtizedekkel ezelőtt elhagyta Magyarországot, ezek a jogállami elvek sem elméletben, sem gyakorlatban nem léteztek. Azóta nagyot változott a világ. Önnek (is) joga van az igazságos tárgyaláshoz, egy igazságos jogrendszerben.

Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos

MTI/OS