Hoffmann szerint a szocik bűne a rossz PISA-eredmény

A tavaly mért 15 évesek annak idején nem kaphatták meg a megfelelő alapokat, és hiányozhatott mögülük az iskola előtti nevelés is - magyarázta a kedden nyilvánosságra hozott, romló számokat a közoktatásért felelős államtitkár a köztévében.

Az átlagnál rosszabbul teljesítettek a magyar diákok a 2012-es PISA-felmérésen. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjában az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok területén vizsgálják a diákok - főleg gyakorlati - tudását.

A közoktatásért felelős államtitkár szerint a kedden nyilvánosságra hozott eredmények is bizonyítják, hogy a korábbi oktatáspolitika lépései nem hoztak érdemi javulást, alátámasztják, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást, és visszamenőlegesen is igazolják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket.

A részletekről szólva Hoffmann Rózsa az M1 reggeli műsorában elmondta: három éve az olvasás-szövegértés területén javulás mutatkozott, de most megint visszaestünk az OECD-átlag alatti szintre, és ott maradt a másik két terület is. (Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.) Miután ez volt az ötödik ilyen felmérés, már a tendencia is látszik: 2000 óta gyakorlatilag nincs érdemi elmozdulás, illetve egy picit romlottak is az eredmények.

A mostani romlásnak a közoktatásért felelős államtitkár szerint összetett okai vannak. A tavaly mért 15 évesek 2002-2003-ban kezdték el a tanulmányaikat, és Hoffmann Rózsa szerint annak idején valószínűleg nem kapták meg a kezdő iskolai években a megfelelő alapokat, amit most, statisztikai átlagban már nagyon nehéz behozni. Hiányozhatott mögülük a szakmailag feltétlenül indokolt iskola előtti nevelés is, nem véletlenül vezette be a mostani kormány, hogy 2014-től 3 éves kortól mindenki óvodába menjen.

Az iskola előtti nevelés, a megfelelő szocializáció hiánya pedig azzal járt, hogy a tavaly mért 15 éves gyerekek már hatévesen olyan nagy különbségekkel indultak, amiket egyszerűen nem lehetett behozni: a gyengén teljesítő gyerekek teljesítménye tovább romlott, a jó képességűek pedig azon a szinten maradtak, ahol voltak. Ezért is komoly feladat az iskola kiegyenlítő szerepét erősíteni - hangsúlyozta a szakember.

Az a korábban a műsorban elhangzó szocialista kritika, amely szerint ha így marad a közoktatás, az nemzetgazdasági összeomláshoz vezet, Hoffmann szerint zavaros gondolatmenetet tükröz. Kunhalmi Ágnesnek, az MSZP szakpolitikusának az államtitkár szerint inkább arra kellett volna reagálnia, hogy a PISA-eredmények a szocialista oktatáspolitika hibáit tükrözik, amelyeket a kormány most igyekszik kijavítani. Erősödött az állami kontroll, az állami visszajelzés, a tantervi szabályozás, tartalmában, szerkezetében is megújult a pedagógusképzés, jobb, megbecsültebb helyzetbe kerültek a tanárok, a 2011-es köznevelési törvény pedig olyan változtatásokat indított el, amelyek a mostani PISA-eredményekre is megfelelő választ adhatnak.

A szeptemberben elindult pedagógus-életpályamodellről szólva Hoffmann hangsúlyozta: a tanári pálya egyre népszerűbbnek tűnik a fiatalok számára, idén, az osztatlan, kétszakos tanárképzés újraindításával többen indultak el a pályán, mint korábban. Pedagógusnak lenni, persze, még nem feltétlenül vonzó cél, de a szaktárca abban bízik, hogy ez már egy emelkedő tendencia első lépése, a magas színvonalú tanárképzés ugyanis elengedhetetlen feltétele a javuló eredményeknek. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a pedagógusbér, a társadalmi igényekre reagálva megújult a munkaszervezés, elkészültek a tanfelügyelet szakmai anyagai, összeállt a pedagógusminősítés leírása és elindultak a szakértői képzések is - sorolta az eredményeket Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár.

Forrás: M1