EU-elnökség: feladatok a belgáktól

A gazdasági válság miatt az EU tagállamainak vezetői december közepi brüsszeli csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy gazdaságpolitikájukat a jövőben összehangolják, és megteremtik az EU gazdasági kormányzását. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy tovább vigye a tanácsi vitát az Európai Bizottság által beterjesztett jogszabályjavaslatokról; ide kapcsolódik az eurózóna állandó válságkezelési mechanizmusának, egyfajta készenléti hitelkeretnek a létrehozása is, amely a Lisszaboni Szerződés módosítását igényli.

A dokumentum tervezett módosítása uniós források - egyelőre nem hivatalos dokumentumok - szerint szövegszerűen a következő lenne: "Az euróövezethez tartozó tagállamok stabilitási mechanizmust hozhatnak működésbe annak érdekében, hogy szükséghelyzetben az euróövezetnek mint egésznek a stabilitását biztosítsák.
A szükséges pénzügyi támogatás garantálása szigorú feltételektől függ".

A szerződést rendes vagy egyszerűsített eljárásban lehet módosítani, a tagállamok igyekeznek az utóbbit választani, e szerint az Európai Tanács határoz a módosításról, és csak konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Központi Bankkal. Ebben az esetben nincs szükség kormányközi konferencia összehívására, és népszavazást sem kell tartani erről a tagállamokban. E megoldás feltétele azonban, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb hatásköröket a tagországokról az unióra. A dokumentum tényleges módosítása márciusban történhet.

A stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós jelleggel. Addig is érvényben van az ideiglenes megoldási modell, amelyet idén, a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, s amelynek alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá.

A magyar elnökség folytatja az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtását. A reguláris migráció, azaz a munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőkkel kapcsolatban a vízumügyekre és a munkavállalás speciális formáira koncentrál: további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani, és a már megkezdett tárgyalásokat folytatják a szezonális munkavállalásról, valamint a vállalaton belül áthelyezettekről szóló irányelvtervezetekről.

Az irreguláris migráció körében a magyar elnökség egyebek mellett foglalkozik a kiutasított harmadik országbeli állampolgárok hazatérésével, egy visszafogadási egyezmény létrehozásával Fehéroroszországgal és a visszaküldés tilalma alatt álló, de más nemzetközi védelemben nem részesülő migránsok egységes jogi helyzetének kialakításával.

A magyar elnökségi program egyik kiemelt témája a horvát csatlakozás: míg korábban a csatlakozási szerződés aláírása volt a cél, jelenleg reálisabb feladatnak tűnik a tárgyalások lezárása 2011 első félévében, a dokumentumot pedig a következő, lengyel elnökség idején írhatnák alá. Horvátországnak még teljesítenie kell néhány feltételt, a legutóbbi tárgyalási forduló december 22-én volt, ekkor három fejezetet zártak le, ezzel a 35 fejezetből 28-ról befejeződtek az egyeztetések. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter megerősítette, országának az a célja, hogy a magyar elnökség alatt valamennyi témakör tárgyalását befejezzék.

Az elnökség tervei között szerepel, hogy újabb fejezetet nyitnának meg a Törökországgal folytatott tárgyalások keretében, és Izlanddal valószínűleg a magyar elnökség alatt indulnak meg a tényleges csatlakozási tárgyalások.

Az eredeti elképzelések között szerepelt, hogy Bulgária és Lengyelország 2011 márciusában válhatna a schengeni övezet tagjává; a magyar kormánynak ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy a csatlakozásnak a belső határellenőrzéstől mentes övezethez világosak a feltételei, ha az országok teljesítik ezeket, nem lehet akadálya a csatlakozásuknak.

Franciaország és Németország azonban decemberben jelezte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságok miatt túl korainak tartják a két ország schengeni csatlakozását. Az értékelést az uniós tagállamok szakértői végzik, a csatlakozáshoz a tagállamok egyhangú döntése szükséges.

(mti)