"Cigánybűnözés": botrány az ombudsman körül

2009. április 02. csütörtök 22:45

Szabó Máté szerint egy szerencsétlenül megfogalmazott cím miatt "eltérő keretbe" került a Figyelőnetnek adott interjúja, amelyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként úgy fogalmazott: figyelmeztetni kell a társadalmat a "cigánybűnözésre".

Az országgyűlési biztos a Figyelőnetnek adott, a honlapra csütörtökön felkerült interjújában úgy fogalmazott: egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal folytatott beszélgetéséből "kirajzolódott a kimondhatatlan: a +cigánybűnözés+ profilja".

Szabó Máté szerint ez a megélhetési bűnözés sajátos fajtáit jelenti, másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés. "Egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával" - fogalmazott az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Az ombudsman az interjúban azt mondta, hogy ez a fajta bűnözés nem tekinthető csupán adatvédelmi és kisebbségi kérdésnek. Megjegyezte, az államnak van egy bűnmegelőző funkciója, és van az erőszakszervezet is. "Na most, ha van egy bűnmegelőző funkciónk, amit felvállalunk, akkor, ha látjuk a bűnöző profilt, arra figyelmeztetni kell a lakosságot, és világosan nevén kell nevezni" - jelentette ki.

Hozzátette: "én nagyon örülök, amikor a kisebbségi biztos és az adatvédelmi biztos bilaterálisan meg akarják oldani a kérdést, de ezt a többségi biztos, azaz jómagam nélkül nem lehet. Mert a magyar társadalom többségének az az érdeke, hogy ha fenyegeti valamilyen specifikus bűnözői csoport, akkor arra hívják fel a figyelmét" - nyilatkozta a Figyelőnetnek Szabó Máté.

Az ombudsman úgy látja, vannak arra utaló tendenciák, hogy "szétesik az állam" Magyarországon, és a gazdasági válság miatt az egyéni, illetve a kollektív haszonszerzésre irányuló bűncselekmények elterjednek.

Szabó Máté az MTI-nek küldött csütörtök délutáni közleményében azt írta: "az elhangzottak tartalmától alapvetően eltérő keretbe került az ombudsmani tevékenységemről szóló helyzetértékelésem". Aláhúzta: továbbra is a lehető leghatározottabban elítél "mindenfajta rasszista indíttatású megnyilvánulást, történjen az szóban, vagy tettben, különösen az egyéni és kollektív erőszakot".

"Egyes népcsoportok, kisebbségek kollektív bűnösségének újsütetű hangoztatása, az erre alapozott etnikumellenes erőszak egy olyan kort idéz, ami egyszer már katasztrófába sodorta Európát" - emlékeztetett közleményében az ombudsman. Ezért "kifejezetten károsnak tartja" azt a "sajnálatosan terjedő érvelést", amely a gazdasági válságból fakadó gondokat egy "kollektív bűnbak", ezúttal a cigányság nyakába akarja varrni.

Az országgyűlési biztos szerint a válságnak nem okozója a roma társadalom, hanem "a legsúlyosabban elszenvedője", és nem etnikai, hanem "szegénység-problémáról" van szó.
"Az ombudsman meggyőződése és célja az állampolgári jogok humanista szemléletű értelmezése. Ez eleve kizárja, hogy születése, neme, etnikuma, vallási meggyőződése stb. alapján különbséget tegyen ember és ember, vagy emberek csoportjai között - sugalljon akár ezzel ellentétes szellemiséget egy interjú szerencsétlenül megfogalmazott címe" - zárta közleményét Szabó Máté.


Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő nyílt levele Szabó Máté ombudsmanhoz


Tisztelt Szabó Máté!

Levelem személyes, mert nyilvános okfejtése miatt magamra vettem, és nyílt, mert ugyanúgy magára veheti további - megközelítőleg - nyolcszázezer ember. Akár az ő nevükben - a magyar állampolgárságú, roma közösségek nevében - is megfogalmazhatnám e sorokat.

Saját karriertörténetem nem különbözik a hazánkban élő roma közösségek óriási többségét alkotó, szegény, putri-körülmények között nevelkedő, alacsony iskolai végzettségű szülők leszármazottaiétól. Csak és kizárólag a mai állapot szerint van különbség, melynek oka: nem lehet minden putriban születő emberből európai parlamenti képviselő.

Tisztelt Szabó Úr, engedje meg, hogy megpróbáljam megérteni és kommentálni szavait!

"... a válság erőszakot szül, és egyre több lopást fog hozni, de az is elképzelhető, hogy szétesik az állam." ...

A válsághelyzetek okozhatnak erőszakot, ez igaz: meglepő, hogy a kormányválság ideje alatt még nem verekedtek össze politikusaink. Az is lehet, hogy Ombudsman Úr nem pontosan erre értette, hanem a globális gazdasági, pénzügyi válságra. Igen, erre is igaz ez a kijelentés. Ha azonban - a következő mondat utalását előre tudva - a saját közösségeinkre érti, akkor nem igazán tudom ezt a helyzetet elképzelni, mert roma közösségeink már a kommunizmus végével elérkeztek a válságos időszak kezdeti stádiumába, mely - úgy érzem - nem mozdult onnan a globális válság nélkül sem.

"Nagyon sok bűnözői csoport van, amit ugye kimondani se merek, de etnikai alapon kategorizált bűnözés, nem intellektuális." ... "kirajzolódott a kimondhatatlan: a cigánybűnözés profilja." ... egyrészt "a színesfémlopás és -gyűjtés, a megélhetési célú termény- és eszközeltulajdonítás a biciklitől az anyacsavarig. Másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés, egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával."

Jaj, azt hiszem, bármennyire is elutasítottam gondolataim között a feltétlen párhuzamot, mégis azonos a borsodi rendőrkapitány és a kurucinfón található tudományos fejtegetéssel a cigánybűnözést illetően. Azon gondolkodom, hogyan magyarázhatnám meg egy közjogi méltóságnak, hogy annak ellenére, hogy sorsomat roma közösségbe rendelte az Úr, még soha nem loptam sem anyacsavart, sem lapátot, és roma vezető létemre - nemcsak én, más sem - soha nem szólítottam fel a "törzsemet" "kollektív bűnözésre".

A magyar nép "nagymértékű individualista" hozzáállása annyira különbözik az én törzsem kollektív bűnöző szellemétől, hogy jómagam csak egy anyacsavar ellopására vagyok intellektuálisan predesztinálva, a magyar nép pedig az intellektuálisan jól kitervelt bankrablókat testesíti meg?

Megint csak elutasítást érzek saját gondolataimmal szemben, de óhatatlanul eszembe jut a 2002-es jászladányi iskolakezdés körüli hercehurca - amivel kapcsolatban a mai napig nem tisztázódott, hogy szegregál-e vagy sem -, ahol a nem roma szülők, azért kiáltották rám: "skalpoljuk meg!", mert nem értették meg, hogy a békés egymás mellett élésnek és a minőségi oktatáshoz való hozzáférésnek az együttnevelés az alapja.

Biztosan ők is, Önhöz és a borsodi rendőrkapitányhoz hasonlóan, a kollektív törzsi dolgokra gondoltak, amikor skalpolással ijesztgettek.

A kisebbségi törvény, és a magyar alkotmány tudomásul veszi létezésünket, kollektív jogainkat. Amióta megszülettek ezek a fontos dokumentumok még nem jutott eszembe, hogy ezeket a jogszabályokat a bűncselekmények kategorizálása szintjére is értelmeznem kellett volna.

Ám legyen, jó, értelmezzük így! Ha jól emlékszem a kisebbségi törvény szellemiségére, abban minden kisebbség taxatíve felsorolt egyenlő kulturális jogokkal rendelkezik. Ebben az értelemben a cigány szót bármikor használjuk, elég csak gondolatban eljátszani vele, hogy felcseréljük a szlovákkal, a szlovénnel, az ukránnal, a románnal és még másik nyolc hazánkban élő, jegyzett kisebbség megnevezésével, s máris elég nevetségesen nézünk ki.

Ha a "cigánybűnözés", mint fogalom, más kisebbségi csoportra nem vonatkozik, csakis kizárólag az én közösségemre, akkor ránk nem vonatkozik a magyar alkotmány, és a kisebbségi törvény is hiába nevesít. Nagyon sarkítva, felteszem a kérdést: lehetünk-e egyáltalán magyar állampolgárok?

"a cigánybűnözésre figyelmeztetni kell a társadalmat." ...

Tisztelt állampolgári jogok biztosa!

Egy ilyen kijelentés is szülhet erőszakot: bármikor eldobhatják a következő Molotov-koktélt egy közellenséggé lett cigányotthonra.
Amennyiben eddig csak érzékelte, hogy valami miatt nem kimondható a cigánybűnözés kifejezés, remélem levelem elolvasása után képes lesz mérlegelni és józanésszel eldönteni, hogy ki lehet-e mondani avagy sem - gyűlöletbeszéd törvény hiányában.

Üdvözlettel,
egy háromgyermekes, roma anya


(mti)