Beszédek és tüntetések: budapesti körkép október 23-ról

Az 1956-os forradalomra emlékeztek vasárnap az egész országban, így Budapesten is. Amerre fordult az ember, megemlékezésekbe, koszorúzásokba botlott, de a „Nem tetszik a rendszer" címen futó tüntetést is október 23-án tartották.

A Jobbik „Kimentek a tankok, bejöttek a bankok" címet adta budapesti, József nádor téri nagygyűlésének, melyre Pécsről is indítottak buszokat. Vona Gábor szerint az 1956-ban kezdődött szabadságharc nem ért véget, és a Jobbik be fogja azt fejezni: előbb vagy utóbb az egész országban meg fogja nyerni a választásokat.

Az ellenzéki pártelnök a körülbelül ezer fős tömeg előtt úgy fogalmazott: "vagy mi, vagy senki". Szerinte ugyanis a Fidesz visszafordíthatatlanul megindult a saját bukása felé, "a szocialisták osztódással szaporodnak, mint a baktérium, az LMP pedig még mindig nem döntötte el, hogy fiú-e vagy lány." 

Vona Gábor szerint "rosszabbul élünk, mint másfél éve", a Fidesz a saját szavazóit is becsapta és a mostani kormánynak sikerült még "Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon alá is mennie." Hozzátette: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc szorosan összetartoznak, függnek egymástól és egymást tartják életben.

Az MSZP tagjai vasárnap avatták fel "Orbán Viktor hűlt helyét", stílusosan a Fidesz korábbi nagygyűléseinek helyén, az Astoriánál. Nehezményezték, hogy a miniszterelnök a nemzeti ünnepen nem tartózkodott Magyarországon, és célszerűnek látták, ha ezzel üzennek neki Brüsszelbe.

Török Zsolt, a szocialisták szóvivője a ceremónia keretében azt mondta: október 23-a a szabadság, a köztársaság ünnepe, de a miniszterelnökön kívül más közjogi méltóság sincs Magyarországon, illetve nem is nagyon jelennek meg semmilyen nyilvános eseményen.

Mesterházy Attila pártelnök szavait idézve a szóvivő azt mondta: valószínűleg lelkiismeret-furdalásuk lehet, hiszen a szabadság és köztársaság ünnepén "nem éppen szabadságot, hanem a szabadság korlátozását sikerült megteremteniük" az elmúlt tizenöt hónapban.

Sass Szabolcs, a Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalom elnöke és a szervezet több tagja krétával rajzolta fel a Múzeum körút és a Rákóczi út találkozásánál, az aluljáró előtti járdára: "Orbán Viktor hűlt helye".

Orbán Viktor egyébként brüsszeli sajtótájékoztatóján megemlékezett 1956-ról. Orbán szerint mindazt, "ami a mostani világunkban jó, ideértve a szabadságot, az Európához való tartozást,a keresztény gyökerekhez való visszatérés lehetőségét, számunkra mind 1956 teremtette meg".

A miniszterelnök erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követően beszélt. 

Mint mondta, Magyarország számára a nemzeti ünnep miatt szerencsétlen volt a mostani EU-csúcstalálkozó időzítése, de szerinte az ország polgárai is megértették, hogy fontos döntés ma leginkább Brüsszelben születhet.

Az SZDSZ-től Mécs Imre '56-os elítélt beszélt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben véleményéről, miszerint a demokrácia veszélyben van hazánkban.

Képletesen a mártírok segítségét kérte a demokrácia megvédéséhez. Utalt 1989-es újratemetésükre, amikor társaival megesküdtek, hogy a nép áldozatával kivívott szabadságot nem engedik elvenni. Most "zsarnokság leselkedik", és ezzel szemben fel kell lépni - tette hozzá.

Mécs Imre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy pártjának is fel kell tennie a kérdést, mit hibáztak akkor, amikor koalícióban vezették az országot. Miért nem sikerült új alkotmányt elfogadniuk, miért "kufárkodtak", miért nem kergették el a rossz vezetőiket.

Az LMP-től Karácsony Gergely is beszédbe bocsátkozott a párt Műegyetemnél tartott megemlékezésén. 

A parlamenti frakció-helyettes azt mondta, 1956 a nemzeti egység pillanata volt, mert a hazug diktatúrát a forradalom alatt is kiszolgáló törpe kisebbséget leszámítva, egységbe olvasztotta a nemzetet.

Szavai szerint ezt példázta a második Nagy Imre-kormány, amelyben benne volt a magyar politikai kultúra jobbik énjének minden szereplője, 1956-ból mégsem sikerült egységes nemzeti hagyományt szervezni.

A pártok, amelyek az elmúlt húsz évben meghatározták a politikát, "nem tettek semmit azért, hogy ez az ország egységes legyen, (...) abban az értelemben, hogy megtartva önbecsülésünket és a világról alkotott különböző gondolatainkat, mégis harmonikus egységben tudjunk ebben az országban együtt élni" - mondta Karácsony. 

A politikai erők ehelyett a XX. század szenvedéstörténeteiből próbáltak maguknak mitológiát és táborokat építeni, miközben tudatosan megosztották az országot és '56 hagyományát - fűzte hozzá.

A frakcióvezető-helyettes szerint ez a folyamat öt éve "végzetes sebet ütött" az országon, mert a "kordonépítők és a kordonbontók politikája akkor jutott csúcsra". 

Mint mondta, "innentől kezdve már csak egy lépés volt, hogy a csalódott és fásult magyar társadalom kétharmadot adjon egy olyan hatalomnak, amelyik az utolsó elemeit is lebontja ennek a harmadik köztársaságnak".

A mostani "nem a nemzeti együttműködés rendszere, ez egy lopakodó új diktatúra, amit a magyar társadalom már többször levetett magáról '56-ban is, '89-ben is" - fogalmazott Karácsony Gergely. Hozzátette, ezért van szükség egy, a sokszínűségen alapuló nemzeti egység létrejöttére a jelenleg regnáló hatalommal szemben.

A megemlékezés végén Karácsony arra kérte a néhány tucatnyi egybegyűltet, hogy közösen vonuljanak át az Egymillióan a sajtószabadságért csoport tüntetésére.

A "Nem tetszik a rendszer?!" címmel tartott megmozduláson a felszólalók arról beszéltek, hogy meg akarják szervezni a most még hiányzó erőket, illetve szükségesnek tartják a demokratikus erők összefogását. Ennek célja a "köztársaság újraalapítása, a negyedik köztársaság megteremtése" - hangoztatták.

A szervezők a Erzsébet hídnál felállított színpadtól a Városház utcáig érő több ezres tömeg előtt bejelentették, hogy két hét múlva kampányt indítanak alternatív köztársasági elnök keresésére, akit a tervek szerint március 15-én választanának meg közfelkiáltással.

FRISSÍTVE:

Juhász Péter, a tüntetés szóvivője azt mondta: 1956-ban október 23-án a magyar állampolgárok megmutatták, ki tudnak állni jogaikért, hallatták a hangjukat.

Most, 55 évvel később azért gyűltünk össze a Szabad sajtó útján, hogy ismét hallassuk a hangunkat a demokráciáért - jelentette ki Juhász, aki a könnyű drogok legalizálásáért harcoló Kendermag Egyesület elnöke. 

Papp Réka Kinga (Hallgatói Hálózat) azt hangoztatta: alternatívát kell nyújtani a Fidesszel szemben. Arra szólított fel mindenkit, hogy érdekeik érvényesítése érdekében éljenek a polgári engedetlenség eszközével.

Véleménye szerint a politikusok nem fognak észhez térni, erőszakkal gyakorolják a hatalmat. Az akaratunkat nekünk kell feléjük közelíteni - mondta Papp Réka Kinga, hangsúlyozva, hogy a cselekvőképes fiatalok hozhatják el a változást. "Orbán Viktor joggal fél tőlünk!" - tette hozzá.

Jónás Mariann szociálpedagógus mondandójában azzal foglalkozott, hogy egységesebben és hangosabban kell tiltakozni a kormányzati intézkedések ellen.
Istvánffy András a Negyedik Köztársaság Mozgalomból hangot adott véleményének, vagyis hogy az Orbán-rendszer "önkényuralkodik".

Dénes Balázs (Társaság a Szabadságjogokért) arról beszélt, hogy jelenleg a félelem, a fenyegetés, a kiszolgáltatottság és az "izomból politizálás" rendszere épül Magyarországon. 

Szerinte a felháborodás és az elégedetlenség önmagában kevés, a politikai tájékozottság és a tisztánlátás felelősséggel is jár: meg kell fogalmazniuk, hogy milyen rendszert szeretnének, és ezt meg is kell üzenniük a hatalomnak.

A demonstráció során a tömeg többször skandálta: "Nem tetszik!". A tüntetésen jelen volt Lendvai Ildikó, Szabó Vilmos és persze Karácsony Gergely is, de Jávor Benedek, Scheiring Gábor, Dorosz Dávid és Kukorelly Endre sem hiányzott.

Képünkön a "Nem tetszik a rendszer" tüntetői 

MTI - Fotó: Koszticsák Szilárd