A médiatanácshoz fordul a Jobbik

2011. január 08. szombat 15:45

A Jobbik azt kéri a médiatanácstól, hogy vizsgálja meg a Magyar Televízió Híradójának szerkesztési gyakorlatát.

Mirkóczki Ádám szóvivő szombati sajtótájékoztatóján elmondta: beadványukban azt kérik, hogy a médiatanács tiltsa el a jogsértéstől a köztévé hírműsorát, amely a Republikon Intézet vizsgálata szerint súlyosan megsérti a kiegyensúlyozottság követelményét, alig biztosít megszólalási lehetőséget az ellenzéki pártoknak, különösen a Jobbiknak.

A szóvivő hozzátette: "próbaperként" tekintenek a médiatanács vizsgálatára, amely egyúttal azt is megmutatja majd, helytálló-e Orbán Viktor miniszterelnök állítása, hogy ha a médiatörvény gyakorlati alkalmazás során bármilyen politikai aggály igazolódik, készek orvosolni. Mint mondta: a Híradó kiegyensúlyozatlansága nem aggály, hanem tény, s ezt reményeik szerint a médiatanács is megerősíti.

Mirkóczki Ádám ismertette: a Republikon Intézet tanulmánya szerint a költségvetési szavazást megelőző héten az MTV esti Híradójában megszólaló politikusok négyötöde kormánypárti volt, míg a jobbikos jelenlét aránya az egy százalékot sem érte el. A hírműsor szerkesztői számára az országgyűlési választáson 17 százalékot szerző Jobbik lényegében nem létezik - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, ilyen egyoldalú közszolgálati híradó a rendszerváltás óta egyik kormány alatt sem létezett, ezek az arányok az egypártrendszert idézik.

Hozzátette: a kiegyensúlyozottság hiánya a Magyar Rádióban is megfigyelhető, a közrádió munkatársai április óta egyáltalán nem járnak a Jobbik sajtótájékoztatóira.
A Republikon Intézet szerdán nyilvánosságra hozott kutatása szerint a vizsgált decemberi héten az MTV Híradó politikai híreinek 83 százalékában a Fidesz-KDNP jutott szóhoz; Orbán Viktor egymaga négyszer annyit szerepelt, mint az ellenzéki politikusok összesen.

Az MTV az elemzésre úgy reagált: az említések és a megszólalások vonatkozásában az egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok, egyharmad ellenzéki pártok arányt tartják irányadónak. A vizsgált időszakban az említések 68 százaléka kötődött a kormányhoz és a kormánypártokhoz, 32 az ellenzékhez, míg a személyes megszólalások esetében valamivel nagyobb volt az eltérés - közölték.

(mti)