A főügyészség a pécsi buszeladások semmisségének kimondását kéri

A pécsi buszok 2009-es adás-vételi botrányából azóta már Zala megyei ügy lett: A Baranya Megyei Főügyészség a Zala Megyei Bíróságon szorgalmazta a pécsi buszeladások semmisségének kimondását.

A BMF szerint jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis az a szerződés, amellyel 2009-ben a Pécsi Közlekedési Zrt. a PK Busrent Kft.-nek eladta, majd visszabérelte autóbuszait; a PK Busrent, a másodrendű alperes azt állítja, nem lehet önállóan vizsgálni egy bonyolult tranzakció egyetlen elemét.

Az elfogultság miatt nem a baranyai, hanem a Zala Megyei Bíróságon tartották a tárgyalást. A BMF annak megállapítását kérte, hogy a PK Zrt. által eladott 176 autóbusz átruházásáról, illetve 155 üzemeltetéséről létrejött megállapodásról a bíróság mondja ki, hogy az jó erkölcsbe ütköző, ezért semmis. A vevőt egyben arra is kéri kötelezni, hogy valamennyi buszt adja vissza a PK Zrt.-nek.

A PK Busrent Kft. jogi képviselője a tárgyaláson azzal érvelt, hogy bonyolult jogi és üzleti tranzakcióról volt szó, amelynek nem szabad egyetlen elemét kiragadni, csakis az előzmények és a tervek ismeretében lehet megítélni azokat.

Felidézte, hogy 2008 végén a PK Zrt. rendkívül nehéz anyagi körülmények közé került, tartozások terhelték, de szükség volt a járműpark modernizálására. A cég ezért részvényesével, a Mecsekbusz csoporttal egy projektcég létrehozását határozta el, amely 6-8 milliárd forint értékben beszerezte volna az új autóbuszokat.

A 2009. január 1-jén megkötött szerződés tartalma ellen akkor nem tiltakozott senki, az önkormányzat ennek megfelelően módosította a közszolgáltatási szerződést, később pedig hatoldalú megállapodás is született, amely ezt a tranzakciót erősítette.
Megkezdődtek a hitelfelvételről szóló tárgyalások is, de a Pécsi Vízműnél történtek után a reménybeli lízingcég elállt az ügylettől, mert szerinte a város önkormányzata nem megbízható - ismertette az ügyvéd.

Kifejtette, hogy a PK Busrent csaknem 1,6 milliárd forintos hozzájárulást biztosított a buszok vásárlásához, de az önkormányzat a kötelezettségvállalásai ellenére nem nyújtott fedezetet, és a korábbi évekről elmaradt működési támogatást sem fizette meg a PK Zrt.-nek. A PK Zrt. két éve nem fizet bérleti díjat a Busrentnek, ami komoly likviditási gondot okoz a buszok jelenlegi tulajdonosának.

A főügyészség képviselője arra hívta fel a figyelmet, semmilyen körülmény nem befolyásolja annak a megítélését, hogy a vitatott szerződés jogilag érvényes-e.
Az ügyben valószínűleg az önkormányzat sem járt el kellő gondossággal, megszegte egyes vállalásait, de a befektető ettől függetlenül jó erkölcsbe ütköző szerződést kötött.

A Keczer László korábbi vezérigazgató ellen Pécsett most is folyó büntetőperben készült szakértői vélemények alapján hozzátette, hogy a 6-8 milliárd forintért beszerezni kívánt 140 buszért tíz év alatt 24 milliárd forintot kapott volna a PK Busrent Kft. Másfél év alatt megtérült volna a buszok ára, utána pedig nyereségként kapott volna a cég havonta 200 millió forintot.

A főügyészség képviselője emlékeztetett arra is, hogy a PK Busrent tulajdonosa egy máltai cégen, míg a Mecsekbusz tulajdonosa egy gibraltári cégen keresztül ugyanaz a személy, aki azután kötötte meg a 24 milliárdos szerződést, hogy másfél hónappal korábban egymilliárd forintért megszerezte a PK Zrt. menedzsmentjogait.

A zalaegerszegi tárgyaláson a PK Zrt. jogi képviselője nem kívánt védekezést előterjeszteni, és nem is vitatta az ügyészség álláspontját.
A PK Busrent jogi képviselője ennek kapcsán azt is kifejtette, hogy az önkormányzat a vízműhöz hasonlóan puccsszerűen, jogtalanul foglalta el a közlekedési vállalatot, ami miatt szintén perek folynak.

A tárgyalást a bíróság november végére napolta el, amikor meghallgatják Keczer Lászlót, a PK Zrt. akkori vezérigazgatóját is.

(mti)