"A beszéd szabadságát védi az Alkotmánybíróság"

Az AB elnöke szerint a becsmérlő, megalázó, gyűlölködő kifejezések használatát az Alkotmánybíróság még megengedettnek minősíti, a gyűlöletre és tettlegességre való uszítást már nem.

Ha valaki egy népcsoport kitelepítéséről, pláne kiirtásáról beszél, akkor mindenképpen túllépi a szólásszabadság határát. A Btk. számos olyan bűncselekményt határoz meg, amelyet alkalmazni lehetne a társadalomban visszatetszést keltő jelenségekre. Ugyanakkor a jogi tiltásnál sokszor eredményesebb a társadalom morális elutasítása - véli az elnök.

Paczolay Péter úgy látja, hogy a magyar jogi szabályozás rendkívül tágra tárta a kaput a népszavazási kezdeményezések előtt, s ennek nyomán valóságos áradata indult meg a népszavazási kérdéseknek.

"Ráadásul teljesen egyértelmű, hogy a kezdeményezések mögött egy szűk indítványozói csoport van, szinte csak tucatnyi ember" - jelezte az interjúban az AB elnöke.

(mti)