Nyolcvan atomtöltetet vallott be Izrael, de még sok a titok

Izrael nyolcvan atomtöltetettel rendelkezik - írta vasárnap a Times of Israel című izraeli hírportál a Bulletin of the Atomic Scientists című amerikai szakfolyóiratban szeptemberben megjelent jelentés alapján. Az amerikai hírszerzés forrásai szerint a zsidó állam 1967-ben kezdte meg nukleáris robbanótöltetek előállítását, de nem ismert okokból 2004-ben abbahagyta a készletek felhalmozását. A jelentés szerint ezen időszakban összesen 115-190 robbanótöltethez elegendő hasadóanyag került a raktárakba. Izrael titkos nukleáris programját homály fedi, az ország politikai okokból...

Kertész Imre nyilatkozata: "holokauszt-bohóc voltam"

"Egy holokauszt-bohóc voltam" címmel jelent meg interjú Kertész Imrével a Die Zeit című hetilap legújabb számában abból az alkalomból, hogy hamarosan megjelenik az irodalmi Nobel-díjas magyar író új német nyelvű kötete. A Letzte Einkehr (Az utolsó kocsma) című munka a Nobel-díjjal 2002-ben kitüntetett író egy regénytöredékéből és a 2001-2009-es időszakban keletkezett naplóbejegyzéseiből készített válogatásból áll össze. A naplóból kiderül, hogy a Kertész által irodalmi főnyereménynek nevezett Nobel-díj valójában megsemmisítő hatást gyakorolt rá - vetette fel az interjú...

Most már biztos, hogy a Voyager-1 elhagyta a Naprendszert

A NASA csütörtöki közlése szerint ember építette első szerkezetként a Voyager-1 elhagyta a Naprendszert. Az amerikai űrkutatási hivatal mindeddig nem foglalt hivatalosan állást a hónapok óta tartó vitában arról, hogy az 1977-ben útnak indított űrszonda valóban átlépett-e már a csillagközi térbe. Ed Stone, a Voyager-csapat és a kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech tudósa most azonban megerősítette az Iowai Egyetem tudósainak a Science tudományos folyóiratban újabb adatok alapján megjelenő eredményét, amely szerint az űrszonda 35 évi utazás után 2012 augusztusában elhagyta a...

Barroso arra figyelmeztet,...

Bár vannak biztató jelek, nem lehet elégedetten hátradőlni, a válságnak nincs vége - jelentette ki az Európai Parlament...

Több mint 34 millió éves a...

Húszmillió évvel korábban alakulhatott ki a nyugat-antarktiszi jégtakaró, mint eddig feltételezték - mutatták ki amerikai...

Óvatlanok a felhasználók,...

Hozzáfér az okostelefonok felhasználói adataihoz az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - jelentette a Der Spiegel. A német hírmagazin...

Bélbaktériumokban bízhatnak a túlsúlyosok?

Amerikai kutatók szerint a bélrendszerben élő baktériumok hatással vannak a testsúlyra, és ha sikerül megérteni és szabályozni a működésüket, az elhízás elleni küzdelem új fegyverei lehetnek. Az emberi testben mikrobák ezrei nyüzsögnek, amelyek hatással vannak az egészségre. Minden újszülött steril bélrendszerrel jön a világra, ám baktériumok százai "költöznek" szervezetébe szüleitől, az elfogyasztott ételekből és a környezetből. Évtizedeken át vele maradnak, összetételük és mennyiségük azonban megváltozik, ha lefogynak - ezt korábbi tanulmányok igazolták.Az új kutatás...

Kémnek nézték, aztán megették Ménest, a magyar gólyát

Lelőtte és megette egy család Egyiptomban a Ménes névre keresztelt, magyar jeladóval felszerelt gólyát. A gólya mentésében részt vevő Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) egyik munkatársa csütörtök éjjel tájékoztatta a gólya jelölését végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet(MME), hogy Ménest lelőtte és megette egy család az Asszuántól délre található természetvédelemi szigeten. A gólyát elfogyasztó család a napi táplálékát kényszerűségből vadászattal is kiegészítő népcsoportok egyikének tagja - közölte az egyesület pénteken az MTI-vel. A Szécsényhez tartozó...

Még a végén valóság lesz a Mars mentőakció című sci-fiből

Az élet a Marson kezdődhetett, és onnan érkezett a Földre - hangzott el egy tudományos konferencián. A kutatók szerint a vörös bolygón háromezer millió évvel ezelőtt a Földnél kedvezőbbek lehettek az élet feltételei. A feltevést arra alapozták, hogy az élethez szükséges molekulák valószínűbben jöhettek létra a Marson - tudósított a BBC hírszolgálata Steven Bennernek, az amerikai Westheimer Műszaki és Tudományos Intézet kutatójának a Firenzében zajló Goldschmidt-geokémiai konferencián tartott előadásáról. A tudomány régóta kutatja, hogyan kapcsolódhattak egymáshoz az élő...

Kémnek nézték Egyiptomban...

Azt hitték, hogy kém, ezért befogak és ketrecben tartanak az egyiptomi hatóságok egy fehér gólyát. A Ménes névre keresztelt madarat augusztusban jelölték meg a Nógrád megyei madárvédők,...

Rambo ezúttal nem embert...

Szentpéterváron állítják ki Sylvester Stallone amerikai filmszínész festményeit. Az akciósztár személyesen nyitja meg a...

Csimpánznak és kannibálnak...

Százhuszonöt éve, 1888. augusztus 31-én találták meg Londonban a később Hasfelmetsző Jack néven hírhedtté vált sorozatgyilkos...

Egy fehérje tehető felelőssé az aggkori elbutulásért

Amerikai tudósok megtalálták azt a fehérjét, amely az öregedéssel kapcsolatos memóriaromlásban kulcsfontosságú lehet. Egereken végzett korábbi kísérletek arra utaltak, hogy ennek a fehérjének az alacsony szintje lehet az oka a memória leépülésének. A szakemberek azt remélik, a felfedezés segít olyan gyógymódot találni, mely visszafordítja az emlékezetromlást, ám nagy lépés kell ahhoz, hogy az egérnél tapasztaltakat az emberi agyra is alkalmazni lehessen - idézi a BBC News a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy...

Különbözik a migrénesek agya az egészséges emberekétől

Szerkezeti különbségek mutathatók ki a migrénes betegek és az egészséges emberek agya között - állítja meg egy dán tanulmány. A Neurology című szaklapban megjelent írásban húsz különböző kutatás adatait elemezték dán tudósok - adta hírül a BBC. A migrénesek agyának fehérállományában elváltozásokat és apró károsodásokat fedeztek fel, azonban az eltérések okai és hatásai egyelőre nem ismeretesek. A tudósok szerint újabb kutatások szükségesek a felfedezés magyarázatához. A tanulmányok mágneses rezonanciás képalkotó eljárással készült agyi felvételeit Messoud Ashina, a Koppenhágai...

Már az anyaméhben tanítható a beszéd – több okból is hasznos

A nyelvi emlékezet a babáknál már a születés előtt kialakul - vonták le a következtetést finn tudósok, miután olyan csecsemők agytevékenységét mérték, akiknek az édesanyja a várandósság alatt huszonötezerszer játszotta le ugyanazt a szót. A kutatók 30 kismamát kísértek figyelemmel a várandósság 29. hetétől kezdve. A csoport egyik fele azt a feladatot kapta, hogy a szülésig heti öt napon át, ha lehetséges, mindig ugyanabban az időpontban játssza le a „tatata" hangsor felvételeit tartalmazó, 15 perces CD-t.„A kismamák naplót vezettek arról, mikor és hol hallgatták...