Félig hím, félig nőstény lepkét fedeztek fel

Ritka, félig hím, félig nőstény lepkét fedeztek fel egy rovarkiállításon Philadelphiában. 

A szokatlan küllemű rovar Chris Johnson nyugalmazott vegyészmérnöknek szúrt szemet, aki önkéntesként segédkezett a tárlaton, s felfigyelt a lepkére, mely éppen kikelt a malajziai Pinang szigetéről hozott bábból. A tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó párducfoltos enyhész (Lexias pardalis) két jobb oldali szárnya barna színű volt, sárga és fehér pettyekkel. 

Ez a színezet, ahogyan a nagyobb méret is, a faj nőstényeire jellemző. Másképp festett a pillangó bal fele, ahol a szárnyak kisebbek és sötétebbek voltak, a hímekre jellemző széles zöld, kék és bíbor ecsetvonásokkal - olvasható a LiveScience hírportálon.

A szakemberek igazolták a vegyészmérnök sejtését: megállapították, hogy a günandromorfia jelenségéről van szó.

A günandromorfia az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor bizonyos sejtekben a nemi kromoszómák nem a szokásos módon válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeiből a hímekre, másokból a nőstényekre jellemző szövetek alakulnak ki.

A günandromorf állat nem képes szaporodni, mivel ivarszervei fejletlenek. Éppen ezért a jelenség nem tévesztendő össze a valódi hímnősséggel (hermafroditizmussal), amikor egy élőlénynek mind női, mind hím ivarszervi vannak, és azok teljesen működőképesek. Ilyen például a szárazföldi csiga vagy hazai gyümölcsfáink többsége. E fajoknál mindegyik egyed hasonlóan néz ki, testükön nem különböztethető meg „hím" vagy „nőstény" rész.

Azoknál az állatoknál, amelyeknél a hím és a nőstény feltűnően különbözik, a günandromorfia jól felismerhető. Ez a helyzet a lepkéknél, a szarvasbogaraknál, de előfordul madaraknál vagy rákoknál is. Az olyan állatoknál, ahol a két ivar külsőleg hasonlít egymásra, a günandromorfia nem ennyire szembetűnő, ezért előfordulási gyakoriságát nem tudjuk pontosan.

A günandromorf élőlény lehet tisztán aszimmetrikus, azaz az egyik oldala egyértelműen hím, a másik nőstény, ilyen volt a Chris Johnson által látott lepke is. Máskor lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarokra jellemző eltérő bélyegek nem különülnek el ilyen világosan a két oldal szerint, hanem a test különböző, de akár azonos oldali részein jelentkezhetnek. Ha a rendellenes sejtosztódás akkor következik be, amikor az embrió sejtjeinek száma nem több 64-nél, akkor a günandromorf állat tisztán aszimmetrikus lesz; ha a sejtek száma több, akkor mozaikosság alakul ki.

Képünk illusztráció.

Forrás: National Geographic - Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI