A stresszes sáska hatással van az ökoszisztémára is

A félelem megváltoztatja a sáskák testösszetételét - derítették ki amerikai kutatók.

A Yale Egyetem kutatói Észak-Amerikában honos vöröslábú sáskákat (Melanoplus femurrubrum) neveltek fel ragadozó dajkapókok társaságában, illetve azok nélkül, majd elemezték az elpusztult állatok összetételét. A félelemben élő sáskákban magasabb szén-nitrogén arányt tapasztaltak, mint a feltételezhetően stresszmentes környezetben, pókok nélkül felnövő állatokban.

Ennek legfőbb oka az, hogy az előbbieknek a félelem által felfokozott anyagcsere révén több nitrogéntartalmú fehérjét kellett elégetniük, hogy energiát nyújtó glükózt állíthassanak elő. A rettegésben élő sáskák tetemében kimutatott alacsonyabb nitrogéntartalom nem befolyásolta lebomlásuk sebességét, de jócskán lelassította a későbbiekben a talajhoz kevert levelek elporladását - számoltak be meglepő eredményeikről a kutatók a Science című folyóirat internetes kiadásában.

Ez a lassulás feltehetően abból ered, hogy a talajlakó mikrobák és gombák alacsonyabb hatékonysággal bontják le a szerves anyagot, ha kevesebb nitrogénhez jutnak hozzá.
Mivel a félelem által kiváltott anyagcsere-változás valószínűsíthetően minden zsákmányállatra jellemző, a most szerzett ismeretek arra világítanak rá, hogy az állatok - mind a ragadozók, mind a zsákmányállatok - eddig ismeretlen módon befolyásolják a tápanyagok körforgását az ökoszisztémákban.

MTI - Fotó: simple.wikipedia.org