Sí a Misinán: a pályán bárki ott lehet

Az 1945-ben alakult síszakosztály létszáma ma a kezdeti állapotok húszas létszámához közelít, de a havasabb esztendőkben volt, hogy a kétszázat is elérte. A pálya is még az ősidőkben élte a fénykorát, hiszen a Tubes és Kantavár között már 1944-ben versenyzésre alkalmas pálya működött, két év múlva a Kis-réten ugrósánc épült, majd a Dömörkapu környékén kivilágított (!) terepen síelhetett a város közönsége. 1959-ben megépült az első igazi lesiklópálya, majd a PVSK-sok hatalmas mennyiségű társadalmi munkájának köszönhetően a síház, később, már '80-ban az emlékezetes műanyag pálya, majd a legutóbbi jelentős munkaként, még '86-ban, tömegsportcélokra egy második pálya is, egy tárcsás felvonóval.

Ennyit a dicső múltról, és mi van ma? Sajnos, hosszú esztendők anyagi ínsége, meg vandál kezek többszöri ténykedésének eredményeként kis túlzással csak a havas lejtő. No meg a PVSK-sok azóta is töretlen lelkesedése, hiszen a szakosztály valamennyi tagja karácsony másnapjának délelőttjén is azon fáradozik például, hogy a terepet sízésre alkalmassá tegyék, azaz „élő Ratracként" tapossák, tömörítik a most éppen 40 centis havat. Igazi élversenyzőjük egyébként ma nincs (a legnevesebb Meződi Levente volt), verseny gyanánt is legföljebb a januári Diákolimpia jöhet szóba a Misinán.

A két pályára (az egyik 450, a másik 600 méter hosszú) a kezelő PVSK tájékoztatása szerint

egyébként bárkit ráengednek, viszont a mára csak emlékeiben a hőskort idéző, köteles felvonót csak a klubtagok használhatják (ez nem az ő „önzésük", hanem biztonsági okokból így szól a KPM-engedélyük).

Viszont, teszik hozzá, a tagfelvétel nem szünetel, azaz ha valaki hajlandó befizetni a félévenként 7800 forintos tagdíjat, és ott a helyszínen egy gyors „vizsgán" meggyőzi a szakosztály képviselőit, hogy minimum képes megállni a léccel a lábán a havas lejtőn, már nyomják is a pecsétet a tagkönyvébe, azaz tulajdonképpen mégiscsak nyitott a pálya...

Sajnos, a síház semmiféle turista-szolgáltatásra nincs berendezkedve, azaz még egy forró teát is termoszban kell mindenkinek magával vinnie, viszont a tévétorony környékén állítólag hamarosan valamelyest kulturálódnak a mostanáig szintén inkább elrettentő viszonyok, azaz ott lesz lehetőség a „töltődésre".

Más fejlesztés nem nagyon várható a sípályán a jövőben sem: ahogy a PVSK-sok fogalmaznak, bár terv, elképzelés az elmúlt két évtizedben garmadával született felvonó, hóágyú és még sok más idetelepítésére, szép lassan be kellett látniuk, az éghajlat ezen e tájon sehogyan sem engedi kifizetődően ezek megvalósítását, úgyhogy mára le is tettek róluk.

Egy valamit azonban külön hangsúlyoznak a sípályába az évek során télen-nyáron elképzelhetetlenül sok társadalmi munkaórát beleölő PVSK-sok: a sízőket, snowbordosokat szívesen látják, de szánkóval senki se készüljön ide, mert ebben az egyben nem ismernek tréfát. Az elszabadult szánkó ugyanis már az idén is okozott síelő sporttársuknak lábtörést... A szánkósok a síháztól a klasszikus szánkópályán (nyáron turistaút) csúszhatnak le a Dömörkapuig, majd onnan tovább a Tettyéig.

(A Misina-tetői síház telefonszáma bővebb információért: 72/310-702)

Sz. Zs.