Kósz-ügy: a szövetség kivár

A szövetség hétfői közleménye szerint az elnökség éppen ezért megvárja, amíg az illetékes hatóságok lezárják a vizsgálatot. Amint ez megtörténik, a testület legközelebbi, december 13-i ülésén napirendre tűzi Kósznak, a női válogatott edzőjének a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó esetét.

Eddig egyetlen, az MTI-hez eljuttatott pár mondatos, de lényegre törő közleménnyel állt csak a nyilvánosság elé Kósz Zoltán azok után, hogy péntek hajnalban az Alagúttól pár méterre igazoltatták, megszondáztatták, majd miután csapattársaival összetűzésbe keveredett a járőrökkel, előállították a rendőrök. A PVSK-Füszért olimpiai bajnok vízilabdázója elsőként és eddig egyedül a Pécsi Újság.hu kérésére vállalta, hogy az esetről bővebben is megosztja az olvasókkal a gondolatait.

„Nem vagyok büszke magamra, talán a hangomon is hallja, hogy még most is mennyire az események hatása alatt állok", vág rögtön a közepébe, valóban érezhetően egy profi nyilatkozó olimpikontól nem várt feszélyezettséggel, de készségesen Kósz Zoltán.

„Talán azzal kezdeném, hogy bár voltam már az életben kellemetlen helyzetben, ehhez hasonlóan rosszul talán még nem éreztem magam. És leginkább azért, mert ahogy a rövid médiaközleményben is leírtam tegnap, aki ismer, tudja, hogy én nagyon nem ilyen balhés játékos, egyáltalán ember vagyok. Sajnos, péntek hajnalban nagy butaságot csináltunk, ám hozzá kell tennem, az eset azért, ahogy ez mindig lenni szokott, nem tisztán fehér vagy fekete. Nagyon hirtelen pörögtek és épültek egymásra az igazoltatás soron az események. Többször is megfújtam a szondát, egyszer sem színeződött el, erre aztán az igazságérzetünk miatt mondtunk valamit, arra természetesen a rendőrök is válaszoltak valamit, és mire észbe kaphattunk volna, már nyakig benne voltunk a kalamajkában..."

Arra a kérdésre, hogy miként éli meg, hogy éppen őt, mint - talán túlzás nélkül - ifjú pólósgenerációk példaképét egy ilyen atrocitás miatt függeszti föl saját klubja, újabb sóhajtás után válaszolja csak, hogy ez bántja a legjobban. „Eddig is úgy éltem, hogy méltó legyek ezeknek a gyerekeknek a tiszteletére, és történt, ami történt, ezután is úgy fogok. Remélem, ha a hivatalos vizsgálat véget ér, a PVSK-nál is másképp ítélkeznek majd, mint ahogy az első, felületes információk hatására, én úgy érzem, kicsit elhamarkodottan is tették, ám a három évtizedes élsport azért nevelt belém annyi katonás fegyelmet is, hogy már most ki merjem jelenteni: bármilyen következményekkel jár is az eset, és bármilye szankciók érnek majd, azokat tisztességesen vállalni fogom."

Mivel a történtekről eddig sem Ambrus tamás vezetőedzővel, sem játékostársaival nem tudott még részletekbe bocsátkozó beszélgetést folytatni, így mint mondja, arról is csak részleges információkkal rendelkezik, hogy a többiek miként vélekednek az esetről, ám vízilabdás berkekből, sőt különféle netes fórumokról is többségében biztató szavakat kapott. És mint mondja, ez nagy segítség számára, hogy ne a történteken eméssze magát, hanem mielőbb pontot téve a végére, ismét a vízilabdára tudja összpontosítani energiáit. „Arról persze egyelőre nincs szó, hogy a jövő szerdai, Eger elleni meccsen akár nézőként is jelen legyek a Hullámfürdőben, ám mert Pécshez nemcsak a póló, hanem családi kötelékek is kötnek, biztosan nagyon hamar ismét ott leszek", búcsúzik.

KORÁBBAN ÍRTUK: KLIKK IDE! ÉS IDE!

Szűcs Zsolt