Vízmű: jön a harc

A baranyai megyeszékhelyen tárgyaló Fabrice Rossignol úgy fogalmazott: vannak más lehetőségek, ezért nem szeretné kizárni a várossal való jövőbeni együttműködés lehetőségét, de úgy vélte, e lehetőségekről konkrétan még korai beszélni.

Fabrice Rossignol azt követően utazott Franciaországból Pécsre, hogy a város közgyűlése a Pécsi Vízmű Zrt. kisebbségi francia tulajdonrészének visszavásárlására vonatkozó első lépésként egy héttel ezelőtt felmondta a társasággal kötött üzemeltetési megállapodást. Egyben arra kérték a francia tulajdonost, szeptember végéig kösse meg a részvényhányad visszaadására, és a jogviszonyok lezárására vonatkozó megállapodásokat.

A Suez Environnement közép-európai igazgatója szerint ez meglepő lépés volt a többségi tulajdonos részéről, "nem olyan, amilyet 15 évnyi gyümölcsöző együttműködés után vártak volna", ráadásul a szeptember végi határidő nagyon kevés időt biztosít ahhoz, hogy valamilyen konstruktív megállapodás szülessen.

A vezető arra a kérdésre, mennyit érhet a kisebbségi tulajdonrész, mennyit kérnének érte, nem tudott válaszolni. Azt mondta, az üzletrész felmérése folyamatban van.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere Fabrice Rossignol nyilatkozatára reagálva hangsúlyozta: az önkormányzat szándéka világos, meg akarja szerezni a vízmű teljes tulajdonát. "Ez egy kiindulási pont, amitől elmozdulhatunk a következő két hét során, a tárgyalásokon bármi felvetődhet" - tette hozzá a politikus.

A Pécsi Vízmű Zrt. kisebbségi részvénycsomagját 1995-ben Páva Zsolt korábbi polgármestersége idején értékesítette az önkormányzat. A mintegy 360 embert foglalkoztató, több mint 70 dél-, nyugat- és közép-dunántúli település, egyben negyedmillió ember vízellátását és szennyvizének elvezetését biztosító vállalatban jelenleg Pécsnek 50,05, a Suez csoportnak 48,05, 10 kistelepülésnek pedig 1,9 százalékos tulajdoni hányada van.

A cég nyereségesen működik: 2008-ban 5,8 milliárd forint árbevétel mellett 267 millió forint adózott eredményt produkált, szemben a 2007. évivel, amikor az árbevétel 5,5 milliárd, az eredmény pedig 352 millió forint volt.

A társaság évente 800 millió forint és egymilliárd forint közötti összeget fordított fejlesztésekre, az alkalmazott szennyvíz-technológia korszerűsítésére, gépészeti felújításokra, vezetékek, s egyebek mellett bekötések cseréjére is.

A városvezetés és a menedzsmentjogokat birtokló francia tulajdonosok viszonya azonban egyre feszültebbé vált az elmúlt években. Ennek jele volt, hogy a közgyűlés nem fogadta el a cég elmúlt két évi mérlegét. Az MTI képviselőktől korábban úgy értesült: a tulajdonostársak romló viszonyát az okozza, hogy a város szeretné, ha a nyereség Pécsett maradna, s nem egy francia befektető kapná meg. A közelmúltban a részvénytársaság gazdálkodásának átvizsgálásával megbízott szakértő megállapította, hogy az osztalékon túl a kisebbségi tulajdonos menedzsmentdíja és a leányvállalati rendszerének működtetése évente mintegy félmilliárd forintba kerül.

Az önkormányzat úgy számol, hogy az együttműködés felmondásáért 1,3 milliárd forint kártérítés illetné meg a kisebbségi tulajdonost. A részvénycsomag értékéről nincs adat, ahogy arról sem, honnan teremti elő a mintegy 32 milliárd forint adóssággal küszködő Pécs a visszavásárláshoz szükséges forrást. A Suez korábbi közleményében ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a víz- és csatornadíjak megállapításának joga a pécsi önkormányzaté, az árak emelkedése 1995 óta infláció alatti volt.

A nyereség felhasználásával kapcsolatos határozatok minden esetben a Pécsi Vízmű Zrt. döntéshozatali fórumain, azaz igazgatóságon, közgyűlésben, önkormányzati közgyűlésben születtek meg a város által delegált tagok támogatásával.

A leányvállalatokra térve a cég arra mutatott rá, hogy azok "a vízmű konszolidált eredményéhez még hozzá is járultak, nemhogy pénzt vittek volna el. Tehát a Pécsi Vízmű Zrt. eredményét növelik, ahhoz még hozzá is tesznek, ilyen módon Pécs osztalékjövedelmét is növelhetik".

(mti)