Újra kötelezővé teszik a kamarai tagságot - évi 5 ezerért

Több, mint százmilliós összkiadás a baranyai vállalkozóknak, s ugyanennyi bevétel a megyéből iparkamarának... Tart a kamarai törvény kidolgozása, amelynek keretében - ötezer forintos éves tagdíjjal - kötelezővé tennék a vállalkozások számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában való tagságot. A köztestület pécsi titkára szerint "sok negatív felhang hallható ezzel kapcsolatban, de a cél egyebek mellett az, hogy a kkv-k is beleszólhassanak a gazdasági élet döntésmechanizmusaiba, hiszen az adó legjavát ezek a cégek és vállalkozások termelik meg".

A kormány törvényalkotási intézkedései között szerepel a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása is. A parlament honlapján olvasható anyag szerint a szabályozás célja "a területi kamaráknak az egyablakos ügyintézésbe történő bevonása, a kamarák jogosítványainak erősítése, az üzleti forgalom biztonságának növelése, a jogellenesen, kontár módon működő, tisztességtelen és etikátlan piaci magatartást folytatók kiszűrése érdekében".

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában 1865-től 1948-ig, majd 1994-től az ezredfordulóig kötelező volt a kamarai tagság - éppen a Fidesz-kormány idején szüntették meg -, azt követően önkéntes alapon működött. Most újból kötelezővé tennék, ám nem az előző rendszert szeretnék feléleszteni. Síkfői Tamás (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) főtitkára szerint a cél a gazdasági önkormányzatiság megerősítése.

- A kamara mint köztestület a gazdaság egészére vonatkozó döntéseket és kötelező érvényű szabályozásokat hoz, ergo jogot kell adni minden vállalkozásnak, hogy részt vehessen a gazdasági folyamatok irányításában és a döntéshozatalban is - fogalmazott a szakember.

A PBKIK-nak egyébként pillanatnyilag mintegy másfélezer tagja van, ám ezek a vállalkozások állítják elő Baranya megye GDP-jének (gazdasági össztermékének) több mint nyolcvan százalékát. Egyébként a megyében nyilvántartott nem egészen ötvenezer vállalkozásból több mint 26 ezer nem működik - sorolta a számokat a főtitkár.

(Könnyen kiszámolható a fenti adatokból az is, hogy az iparkamarának Baranyában a kormányzati döntés után - az 5 ezer forintos tagdíjakból - több mint 100 milliós bevétele keletkezik.)

Az agrárkamarai rendszer is kidolgozás alatt áll, amit indokolatlannak tart a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet szerint elég egyetlen közjogi kamara felállítása Magyar Gazdasági Kamara néven - erősítette meg Zámbori Bíró Tamás, a szövetség megyei szóvivője:

- Az erős jogosítványi körrel rendelkező egységes köztestületi kamarában mind az ipari, mind a kereskedelmi, mind a szolgáltatási és mezőgazdasági szektor egy külön alelnöki irányítás alá tartozhatna - fogalmazott a szakember, aki szerint így egy struktúrán belül átláthatóbb lenne a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem és az élelmiszeripar vertikumának egymásra épülő rendszere is.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva