Türelem a belvárosi koldusoknak

Tasnádi Péter néhai polgármester már 2007-ben megpróbált megoldást találni a belvárosban látványosan elszaporodó kéregetők elleni problémára, amikor köztéri adománygyűjtő automaták felállításának gondolatával kacérkodott. Az ötletet azonban elvetették, de 2008 végén újra napirendre került a kérdés, hiszen az önkormányzat már akkor szigorított volna a szabálysértési törvény egyes részein.

A jelenleg hatályos törvények szerint a koldulás akkor büntethető, ha gyermekkorú személy társaságában történik, valamint ha az együtt jár mások zaklatásával. Ez utóbbi büntetési tételének szigorítását most végre elfogadták a pécsi városatyák, azaz március 19-től (elvileg) már nem találkozhatnánk lepukkant kéregetőkkel a belváros területén. (A tilalom alá vont helyszínek keretes írásunkban olvashatók.)

Munkatársunk azonban, körútja során, az ominózus belterületeken olyan koldusokkal találkozott, akik - érthetően - nem is hallottak még az önkormányzati rendeletről - épp ezért azt sem tudták megmondani, ezután hol fogják folytatni „pályafutásukat".

Schranz Richárd, a közterület-felügyelők vezetője szerint először is külön kell választani a „néma" és az erőszakos koldulás fogalmát. Az előbbiekre vonatkozóan úgy fogalmazott: „nem rontunk rá ajtóstul senkire sem. Előbb figyelmeztetjük őket, nem lesz rögtön bírság és feljelentés".

Az utóbbival kapcsolatban azt mondta, az erőszakosan vagy gyerekkel való koldulás eddig is tiltott tevékenység volt, „őket már eddig is szankcionáltuk. Az erőszakosan koldulók azonnal felelősségre vonhatók - és felelősségre is kell vonni őket".

Schrancz megerősítette az általunk megszólaltatott koldusok mondandóját, kiemelve, hogy „azért fontos a türelem, a fokozatosság és a tájékoztatás, mert ők nem újságolvasó emberek, nem hallgatnak rádiót, nem néznek tévét, azaz nincs is információjuk erről a rendeletről. Nagyon fontos számukra a korrekt tájékoztatás".

A problémát színesíti az az eljárás is, hogy az utcára kalapot kirakó, a járókelőket zeneszóval kísérő „muzsikusok" tevékenysége szintén koldulásnak minősül, ha azonban nincs előttük semmiféle pénzgyűjtő tasak vagy hangszertok, amibe az aprópénzeket gyűjtenék, akkkor nyugodtan fújhatják vagy pengethetik hangszerüket.

Schranz Richárd szerint valóban van ilyen típusú megkülönböztetés. Hozzátette, hogy ha valaki bármilyen címszó alatt pénzt fogad el az utcán, akkor az jogilag koldulásnak minősül, ugyanakkor „minden zenei jellegű tevékenység területhasználattal jár, ami viszont engedélyköteles, azaz bejelentési kötelezettséget von maga után - amiért elvben fizetni kellene".

Képünkön: utcazenészek a Király utcában.

HLB - Fotó: Maletics László