Trafóper: új eljárásra kötelezett az Ítélőtábla

A táblabíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyben újabb szakértő kirendelésére van szükség, tekintettel arra, hogy az eddig eljáró két szakember véleménye között nagy eltérés mutatkozik több ingatlan értékcsökkenését illetően, s ezt csak egy harmadik szakvéleménnyel lehet feloldani.

A Baranya Megyei Bíróság első fokon 100 millió forint kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t, mert a cég egy pécsi transzformátor-állomás felépítésével szükségtelenül zavart több mint harminc magánszemélyt, s házaik értéke 3-30 százalékkal csökkent.

Az áramszolgáltató ellen azért indult kártérítési per, mert 2003-ban a pécsi Engel János utcában a környéken élők tiltakozása ellenére, két lakópark közé, több háztól mindössze harmincméteres távolságban telepítette nagyfeszültségű transzformátor-állomását, amely 2006-ig nem rendelkezett a működéshez szükséges engedéllyel, azt csak utólag kapta meg.

A Pécsi Ítélőtábla 2008-ban hozott jogerős közbenső ítéletében kimondta, hogy az 1,4 milliárd forintból felépített trafóállomás szükségtelenül zavarta a közelben lakókat. A határozatot később a Legfelsőbb Bíróság is fenntartotta.

Az indokolás szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez egészségkárosító hatást társít, így alkalmas az egészségkárosodástól való félelem kiváltására. E szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valójában káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálja.

Szakértői vélemények alapján bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen, vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.

Az alperes E.ON, illetve jogi képviselője ugyanakkor nem bizonyította, hogy a vállalatnak nem volt más lehetősége, más helyszíne a trafóállomás felépítésére.
A bíróság szerint, bár a cég a helyszínválasztással kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tervezésnél a már meglévő vezetékhálózathoz igazodtak, a gazdasági érdekek optimalizálása nem megfelelő érv a kártérítési felelősség alóli mentességhez.

A felperes lakók jogi képviselője, Hubay Gábor az MTI-nek azon kérdésére, hogy kártérítés helyett miért nem próbálták elérni az évekig engedély nélküli állomás lebontását, korábban azt mondta, a lakóknak nem volt elég pénzük az ehhez szükséges fellebbezések költségeinek előteremtésére.

(mti)