Ternák prof. előadása a H1N1-ről

Dr. Ternák Gábor (képünkön), a Baranya Megyei Kórház osztályvezető főorvosa tartott tájékoztatót szerdán délután a pécsi Művészetek és Irodalom Házában a H1N1 vírusról.

A találkozón elhangzott, hogy az új típusú influenza nem a nálunk megszokott őszi-tavaszi időszakban fertőz, hanem nyáron is. Ez tette kezdetben félelmetessé a világban, s vezetett a ma már túlzottnak tartott óvintézkedésekhez. Szerencsére a halálozási arány ennél a betegségnél alacsonyabb, mint a szezonális influenzánál, de mégsem árt az óvatosság.

A vírusok ugyanis gyorsan mutálódhatnak, és a kezdetben csekély veszélyt jelentő kórokozó idővel súlyos járványokhoz vezethet. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a H1N1 vírus természetével, terjedési sajátosságaival és az óvintézkedésekkel. A rémhírek előretörését - ahogyan a vírusét is - a saját érdekünkben meg kell akadályoznunk.

A Mexikóból indult influenza főként a fiatalok körében fertőz, mert az idősebb korosztály az évtizedek alatt bizonyos védettségre tett szert a vírusokkal szemben. Ez magyarázza a kismértékű halálozási arányt is, hiszen a fiatalok erősebbek, egészségesebbek, így a szervezetük könnyebben birkózik meg a kórokozó támadásával.

A legveszélyeztetettebbek azok, akik valamilyen súlyos alapbetegséggel küzdenek, és az immunrendszerük legyengült állapotban van.

Az influenza hirtelen kezdődik, leggyakoribb tünete a láz, köhögés, izomfájdalom, hidegrázás, rossz közérzet. Fontos, hogy ha valaki igen erős orrfolyásról, orrdugulásról panaszkodik, az valószínűleg nem influenzás, hanem közönséges meghűlésben szenved.

A betegség lappangási ideje átlagosan négy nap, és ugyanennyi idő alatt általában meg is gyógyul a beteg, de egy hét alatt biztosan túl lesz a kóron. Elhúzódó betegség, valamint szövődmények esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, aki dönthet a további, egyedi kezelésről.

A hamarosan elkészülő védőoltást főként a veszélyeztetett csoportoknak, valamint az egészségügyben dolgozóknak, a közösségekben tevékenykedőknek érdemes beadatni, de bárki élhet vele, aki nem akarja önmagát és családját kitenni a betegség kellemetlenségeinek. Az oltás természetesen mellékhatásokkal járhat, de ennek előfordulási valószínűsége rendkívül csekély, egy az egymillióhoz.

A fertőzés elkerülésére törekvők tartsák be az alapvető higiéniai szabályokat, kerüljék a zsúfolt helyeket és a máskor szokásos üdvözlési formákat, például a kézfogást és a puszit. Ha már valaki elkapta a fertőzést, önmaga is sokat tehet a környezete egészségéért, például néhány napig ne menjen közösségbe, esetleg viseljen szájvédő kendőt, maszkot. A terápia a szezonális influenzához hasonló, vagyis pihenésre, lázcsillapításra, bő folyadékbevitelre van szükség.

Kérdésre dr. Ternák Gábor elmondta, hogy az oktatási intézményekben alkalmazott tanítási szünet hatékony lehet a fertőzés terjedésének megelőzésében. Ha a diákok jelentős százaléka hiányzik az iskolából, a többiek egészségének megóvása érdekében néhány napos szünet indokoltnak látszik, de semmiképp sem kell hetekre bezárni az iskolákat, óvodákat.

Amennyiben tudatosan készülünk a járványra, csökkenthetjük annak káros hatásait. A mindennapok során törekednünk kell az egészséges életvitelre, hiszen így könnyebben kerekedhetünk felül a vírusok támadásain.

N. J. - Fotó: Dittrich Éva