Szirmai Csaba: "Tasnádin nagy a kabát"

- Voltak korábban is olyan konfliktusok Ön és Tasnádi Péter között, melyek a menesztését előre vetítették?
- Nyugdíjba vonulásom után Toller László politikai főtanácsadója voltam, majd Tasnádi Péter is felkért a feladat ellátására. Ám idén júniusban távoztam posztról.

- Miért?
- Nem tudtam elviselni, amit akkoriban a Városházán tapasztaltam. Ha meghúzom magam, nyilván ma is Tasnádival dolgozom. Annak idején az új polgármester mellett úgy vállaltam el a posztot, hogy addig leszek együttműködő, amíg a vezetés a saját kudarcait nem lapátolja rá Toller Lászlóra. Időközben viszont kiderült, éppen erre építik politikájukat, hozzáállásom pedig kiverte a biztosítékot. Távozásomkor Tasnádinak felajánlottam, gazdasági kérdésekben továbbra is számíthat rám. Ezt ő bár elfogadta, később egyszer sem keresett. Végül azt is csak hallomásból tudtam meg, hogy a PK Zrt. igazgatótanácsából mennem kell. Erre mondom: igazi bolsevista módszer.

- Mi más állhat még félreállításának hátterében?
- Úgy gondolom, az az ember, aki beül a vezetői székbe, s egy bizonyos idő után rájön, hogy nagy neki a kabát, amit ráadtak, mindent áthárít elődjére. Ez történt Tasnádi esetében is. Mindennek pedig az lett a következménye, hogy a polgármester közvetlen környezetével szemben is bizalmatlanná vált, s elkezdte lecserélni elődjének még pozícióban lévő embereit is. Ez egyébként általános reakciójuk a bizonytalan vezetőknek, én például a gazdasági életben soha nem tudtam komoly partnernek tekinteni egy hasonló módszerekkel operáló igazgatót.

- Más. Hogyan értékeli a szocialista frakció működését? Korábban Ön frakcióvezető is volt.
- Ma is a közgyűlés tagjai azok a szocialista és liberális képviselők, akik 2002-től minden kritika nélkül szavazták meg az általam vezetett a közlekedési cég stratégiáját, éves beszámolóit, a buszbeszerzésekre vonatkozó terveket. Novemberi visszahívásomkor viszont ugyanezen hölgyek és urak- egyetlen kivételtől eltekintve - ellenem voksoltak. Felteszem kérdést: ki is ül itt fordítva a lovon? Minderre persze magyarázat lehet - és ezt el is ismerem -, hogy Toller diktatórikus személyiség volt, akinek nem tudtak ellenállni. Szerintem azonban a helyzet most ugyanilyen, csak éppen a diktatúra egy másik fajtájáról beszélhetünk.

- Az ellenzék az előző vezetés hibájának tartja az ingyenes diákbérletek korábbi rendszerét, amely miatt a PK Zrt.-től most az adóhatóság közel hétszázmilliót követel. Erről mi a véleménye?
- Az ingyenes buszbérlet-program indításának az volt a lényege, hogy a gyerekek szabadon mozoghassanak a városban, ne legyenek a szüleikhez kötve. Szerintem a bérletekhez az állami támogatást teljesen törvényesen igényelte a város, így azzal, a Pécsre nézve súlyos következményekkel járó bírósági indoklással sem tudok egyetérteni, hogy az önkormányzat szociális alapon nem tett különbséget a gyerekek között. Hogyan is tehetett volna? Akkoriban a családi pótlék megítélésekor az állam sem válogatott gyermek és gyermek között. Ráadásul egy kilencszáz forintos tételről van szó... Úgy vélem, az egész APEH-bírság csak arra jó, hogy a kormányzat a konvergencia-programban foglaltakat megtámogatva növelje a bevételeit.

- Tasnádi Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy felül kellene vizsgálni az Ön által kötött buszbeszerzésekre vonatkozó szerződést. Ön szerint viszont erre nincs szükség, miért?
- Próbáltam ezt is megmagyarázni neki, de ahogy a vakoknak a színeket, ezt a polgármesternek sem lehetett. Annak idején, 2000-ben több mint tizenhárom év volt a pécsi buszok átlagéletkora. Az európai iránymutatás viszont az, hogy ennek legalább nyolc évre kell csökkennie ahhoz, hogy gazdaságos legyen az üzemeltetés. Ez alapján hét esztendeje készítettünk is egy stratégiát, amelyben meghatároztuk, hogy az említett átlagéletkor eléréséhez évente legalább az állomány tíz százalékát indokolt lecserélni - ez évi tizenöt új busz megvételét jelentette. Úgy gondolom, a befektetés megtérül, hiszen az elöregedett járművek javítása fajlagosan sokkal többe kerül, mint az újaké. Ráadásul a megállapodásban foglalt szervizelési költségek azért lettek alacsonyabbak, mert a járműpark évente állandóan megújult, és ugyanattól a cégtől vásároltuk a buszokat. Ez az amit Tasnádi nem értett meg. Persze, huszonöt éves buszokkal is lehet közlekedni, más kérdés, hogy állandó javításuk mennyibe kerül, vagy hogy az öreg gépek egyáltalán eljutnak-e a megállókba.

- A pécsieket leginkább foglakoztató kérdés most az Európa Kulturális Fővárosa program. A városvezetés elismerte, az idő a legnagyobb ellenség, s bár nem állítják, hogy a csúszás a Toller-érához lenne köthető, mégis, Ön szerint kimondatlanul nem erre utalnak?
- Tavaly májusban az EKF irányítására létrehoztunk egy konzorciumot, a szervezetbe a legnagyobb városi cégeket tömörítettük. Az elképzelés ugyanis az volt, hogy a program egyes feladatainak ellátására mindegyik vállalat a maga területéről ad szakembert, a konzorciumot pedig az erre célra létrehozott Pécsi Fejlesztési Kft. irányította volna. Nem sokkal Toller László balesete után viszont máris elkezdték a struktúrát bővíteni, majd ez év tavaszáig mással sem foglalkoztak, csak hogy megalkothassák az új EKF-irányítást. Az eredmény pedig: egy súlyos problémákkal teli, lassú szervezet, amelyben két évvel 2010 előtt állandóak a személycserék, a konfliktusok. Bár nem tagadom, hogy részben igazuk van azoknak, akik azt mondják, Toller ideje alatt szenvedett késést a program - 2006 tavaszán már ki kellett volna írni a projektek tervpályázatait - , de szerintem csak fél év róható fel az előző polgármesternek. A többi a jelenlegi városvezetésnek köszönhető.

B. M.