Szenzációs kézirat Janustól

Maga a vers nem ismeretlen a kutatók előtt, hiszen a teljes terjedelmében 1043 sorból álló mű 497 sora Kerényi Grácia fordításában már olvasható volt. Szentmártoni Szabó Géza gyakorlatilag az internet segítségével talált rá a teljes kéziratra, hiszen Janus-ábrázolások keresése közben lelt egy 1898-ból származó tanulmányra, amely egy francia nyelvű történeti és archeológiai lapban jelent meg, és a szerzője tette fel a kérdést, hogy vajon ki szerezhette ezt a verset - mondta lapunk érdeklődésére a kisebbfajta nyomozással felérő kutatás kezdeteiről Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője.

A kérdést ezidáig senki sem tudta megválaszolni, ez a magyar irodalomtörténésznek sikerült először. Ahogy Jankovits László, a PTE Janus-kutatója a ma megjelent kiadás bevezetőjében fogalmaz, Szentmártoni Szabó Géza végtelen nagy tudományos alázattal és körültekintéssel járt el akkor, amikor nekikezdett a fordításnak, megcsinálta a nagy munkát magát - és nem rögtön a szenzációs bejelentéssel kezdte.

- Nekünk pécsieknek külön öröm, hogy a kutató a Jelenkornak ajánlotta fel a közlés lehetőségét - mondta Ágoston Zoltán. - Ebben nagy szerepe volt a pécsi universitas egyetemi docensének, Jankovits Lászlónak, „aki tudta és rögtön közvetítette felénk, hogy milyen nagy jelentőségű a felfedezés, mi pedig nagy örömmel mondtunk rá igent".

A kérés az volt, hogy a dicsőítő himnusz egy melléklet formájában kerüljön közlésre, ami szerdán a Jelenkor új számában meg is jelent.

Képünkön Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője a legújabb lapszámmal.

Horváth L. Balázs - Fotó: Kováts Judit