Széchenyi tér: csak kapargatják...

Legkésőbb július végére végezniük kell a régészeknek, akik immár a kivitelezőkkel együtt dolgoznak a Széchenyi téren. Azt vállalták ugyanis, hogy 42 munkanap alatt végeznek a május végén induló ásatásokkal.

Kárpáti szerint azonban ez az idő nemhogy nem elég, a feladat ennek többszörösét igényelné. Mint lapunknak a mostani ásatásokból a többi nagyobb pécsi régészhez hasonlóan kihagyott kutató kifejtette: régészetileg indokolt lenne, hogy a bolygatatlan réteg eléréséig haladjanak a munkával, ám esetünkben a KÖSZ szakemberei - a megyeháza előtti csapadékcsatorna és a szökőkutak gépészeti árkait leszámítva - csak mintegy negyven centiméteres mélységig hatolnak majd a mélybe.

Mindezek miatt a régész szerint szenzációs leletekre, vagy olyan értékre, amit a helyszínen kell bemutathatóvá tenni, nem is számíthatunk. Mint szavaiból kiderült, jobb lett volna, ha már a tervezéskor meghallgatják a tér ismerőit, ugyanis számos kulturális örökséget láthatóvá tehettek volna azok eredeti helyén.

A tér közepén például egy Elefántos ház nagyságú, középkori épület falai vannak, a Nagy Lajos Gimnázium mellett római sírok húzódnak a mélyben. A dzsámi mellett megvan az egykori minaret alapja, északi oldalán a Szent Bertalan Templom falai állnak, s egy több rétegű középkori temető is megtalálható erre. Ezek legalább egy részének bemutatása sokat lendített volna a pécsi agóra látványvilágán.

Kárpáti amondó: a jelenlegi érdekek között utolsó helyen szerepel a kulturális örökség megismerése és bemutatása, hiszen látható: a tér felújítása miatt nem lehet alapos a régészeti munka. Azt mondja, nem méltó a térhez, hogy "egyszerű burkolatcserére" hivatkozva mindössze a felszínt kapargatják, ahelyett, hogy múltunk értékeit mentenék. Erre most lett volna a legjobb esély, hiszen térfelújításra százévente egyszer kerül sor.

Szerettük volna megtudni, mi mindent találtak eddig a régészek a téren, de Merza Péter, az EKF-központ fejlesztési igazgatója azt mondja, a feltárás szakmai szempontból nem ért véget, így annak eredményéről nyilatkozni még nem időszerű. 

Kurtán annyit felelt, hogy "a területen eddig középkori és törökkori falmaradványok kerültek elő, melynek régészeti szempontú értékelése is folyamatban van". Nyilvános tájékoztatásra akkor kerítenek majd sort, mondta, amikor a leletek értékéről, azok bemutatásának módjáról, szükségességéről lezárulnak az örökségvédelmi hatóság és a szakszolgálat közötti egyeztetések.

Arra is rákérdeztünk, elegendő lesz-e a régészeknek a megszabott határidő. Merza szerint a feltárás a szerződésben foglaltak szerinti ütemezéssel halad, s eddig nem érkezett jelzés a határidő módosítása érdekében. Ha ilyen kérés érkezik, azt a hatósággal és a kivitelezővel egyetértésben fogja Pécs kezelni, elbírálni.
 
Érdekesnek gondoltuk még megkérdezni, hogy mi lesz azokkal a kövekkel, amelyeket felszedtek a Széchenyi tér közepén, s egy részük egykoron sírkőként funkcionált a bezárt budai városrészi temetőben. Mint megtudtuk, azokat "nagy gondossággal kezelik, a bontás is kézi erővel történik, a raklapon való szállítás után pedig a kivitelező valamennyi követ a Pécs Holding kőbankjába szállítja". Mindaddig ott marad a valamikori fejfákból lett építőanyag, amíg más városépítészeti célokra az önkormányzat fel nem kívánja használni.

Korb Zoltán - Fotó: Pécskép.hu