Szakértők meghallgatásával folytatódik a pécsi lövöldöző pere

Az ideg- és elmeszakértői véleményeket adó orvosszakértői csoportok tagjainak meghallgatásával folytatódik csütörtökön a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának pere a Baranya Megyei Bíróságon.

Hajdu István, a bíróság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a bíróság a tárgyalásra mindhárom, orvosszakértői véleményt adó csoportot beidézte, ezek a szakvéleményeiket fogják összevetni. Hozzátette: ha nem lesz olyan új bizonyítási indítvány, amelynek a bíróság helyt ad, aznap a perbeszédekre is sor kerülhet.

Az ügyészség Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.

Az ügyben a védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében. Mivel a szakértői csoportok a vélemények kiegészítése után is ragaszkodtak - egymással ellentétes - álláspontjukhoz, a bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa egy harmadik szakértő kirendeléséről határozott.

Az újabb szakértői csoport a nyomozóhatóság által felkért szakemberekkel értett egyet. Azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén. Személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, és enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.

A legutóbbi, november 30-i tárgyaláson az ügyész a harmadik szakértői vélemény készítőinek a meghallgatását, a védő pedig a vélemény kiegészítését és az ügyben eljáró összes ideg-, illetve elmeszakértői csoport párhuzamos meghallgatását indítványozta, s ennek a bíróság helyt adott.

Papp Gábor, a vádlott védője az indítványát azzal indokolta, hogy a hatályos jogszabály szerint a szakértők feladata nem egy új szakvélemény adására, hanem kizárólag arra vonatkozhatott, melyek voltak a korábbi szakvélemények közötti eltérések, ellentmondások okai, s azok miként oldhatók fel. Érvelése szerint ezekre a harmadik szakértői vélemény nem adott választ.

(mti)