Sprechen Sie? - Új nyelvstratégia ide vagy oda, Pécs eddig is élen járt a németoktatásban

Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár jelentősen árnyalta azokat a sajtóinformációkat, amelyek az új nyelvoktatási stratégia nyomán láttak napvilágot arról, hogy a jelenlegi angol helyett a német lenne az első iskolában tanított idegen nyelv. Ezzel szemben azt tervezik, hogy az angol vagy a német lesz az első két kötelező idegennyelv a középiskolákban.

A jelentős lélekszámú sváb nemzetiségnek otthont adó Baranya - és így Pécs - korábban a német nyelvoktatásnak fellegvárának számított, s az országos átlaghoz viszonyítva még most is jóval több német nemzetiségi osztályt tart fenn, bár az elmúlt húsz év jelentős változásokat hozott.

A magyarországi középiskolák mindegyikében - így Hoffmann Rózsa - az angol és a német nyelv az, amit tanítanak, ezért javasolják, hogy ez legyen az első két kötelező idegen nyelv. A kétévente tervezett szintfelmérés hírét megerősítve az államtitkár azt mondta, ez azért fontos, mert ehhez lehet igazítani az iskolai nyelvoktatást. Szavaiból kiderült, szó sincs arról, hogy a német az angol helyett lenne az első nyelv.

Bár a híradások nem tértek ki rá, de a német felértékelését célzó elképzelések mögött Magyarországnak hagyományosan a német kultúrkörhöz való tartozása, illetve a gazdasági kapcsolatok miatti fontossága sejthető.

A rendszerváltást követően értékelődött fel igazán az angol oktatásának szerepe, amely mára a különböző nációk nem anyanyelvi beszélői között a közvetítő nyelv szerepét is ellátja. A tendencia egyébként változásokat hozott: mára jóval kevesebb a német csoportok száma Pécsett, ami részben a környéken élő jelentős német nemzetiségi kisebbségnek is köszönhetően a 70-es, 80-as évektől kezdve élen járt e nyelv oktatásában, s ennek hagyományos bázisa a Leőwey Klára Gimnázium és a Koch Valéria oktatási központ nemzetiségi osztályai voltak.

Pécsett - ezen felül - ugyancsak jelentős német nyelvi oktatás folyik a Belvárosi Általános Iskolában, és az ANK 1-es számú Általános Iskolájában és gimnáziumában, de az Anikó Utcai Általános Iskolában is.

Kíváncsiak voltunk a pedagógusszakma véleményére is, ezért a PDSZ pécsi vezetőjéhez, Nagy Erzsébethez fordultunk, aki azt mondta munkatársunknak, hogy "a szakszervezetnek még nincs hivatalos álláspontja a kérdésről", azonban némettanárként szívesen kifejtette sajátját, többször nem is éppen „hazabeszélve".

- Bár alapvetően számos dologban egyet lehet érteni a tervezettel, mégis úgy gondolom, nem okvetlenül jó, ha felülről akarnak belenyúlni ebbe a kérdésbe. Ez igen nagy ellenállást válthat ki, főként a tanulók motivációja, érzelmi hozzáállása és az ebből fakadó szándék részéről - mondta.

Mint hozzátette, azt szeretné, ha a kormányzat meghagyná a lehetőséget a némettanároknak, hogy ők maguk győzzék meg a szülőket, arról, miért érdemes ezt a nyelvet választani.

Szendi Jánost, a pécsi bölcsészkaron működő Germanisztika Intézet vezetőjét is megkérdeztük, milyen hatással lenne az egyetemi németoktatásra, amennyiben az új nyelvstratégiai koncepció teret kap.

- Úgy gondolom - mondta -, hogy jelentős hallgatói létszámnövekedést nem okozna, viszont a jelenleg a képzésből kikerült némettanárok pályán maradását már megoldaná.

Az intézetvezető lapunk információira, miszerint idén már nem indult a pécsi BTK-n német szakos (nem tanárképes) bölcsészképzés, úgy reagált, e tendenciát már a bolognai rendszer bevezetése óta érzik.

Képünk illusztráció.

Balikó Gergő