Semjén Zsolttal ünnepelt Pécsett a KDNP

A rendezvényen köszöntőt mondott Maráczy Tibor, a KDNP városi szervezetének elnöke, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, dr. Hargitai János, a megyei önkormányzat közgyűlésének-, illetve a KDNP baranyai szervezetének elnöke, valamint Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.

A köszöntők után előadást tartott „Életmentő és nemzetmentő keresztényi politika" címmel Dr. Kellermayer Miklós, Szentgyörgyi Albert-díjas egyetemi tanár, illetve „Reményünk, a krisztusi igazságosság társadalma" címmel dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.

"Botrány, hogy a Benes-dekrétumok, mint nemzeti közösségek kollektív jogfosztására épülő törvények így, vagy úgy, de hatályban maradhatnak" - fogalmazott a pártelnök a KDNP pécsi szervezete fennállásának 20. évfordulójára rendezett ünnepséget megelőzően.

Úgy vélte: "amit Václav Klaus cseh államfő csinált, az túlmegy minden határon. Országa parlamentjének döntésével szemben packázott egy félmilliárd lakosú Európai Unióval". Hozzátette, hogy ebben a kérdésben elfogadhatatlan volt az EU "maszatolása", hiszen az egész közösség alapvető értelme, alapító atyáinak álma az emberi jogok evidenciaként való tisztelete.

Semjén Zsolt megítélése szerint "elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány kollaborált egy ilyen dologban". Botrányos volt a kormány és külügyminiszterének álláspontja, miszerint "ezekben a kérdésekben van némi mozgástér, lavírozás".

"A kormány elfelejtette megkérdezni azokat a magyarokat, akiknek szüleit megfosztották jogaiktól, kitelepítették a Felvidékről, vagy megnyomorították, meggyilkolták" - jegyezte meg. Kijelentette: "gazdasági kérdésekben lehet alkudozni, de emberi jogi kérdésekben nincs alku, a Benes-dekrétumokhoz pedig magyar nemzeti szempontból sem lehet asszisztálni".

Semjén Zsolt felvetette, mit szólna a világ, ha valamilyen indokkal a Benes-dekrétumokhoz hasonlóan más, jogfosztó törvények is hatályban maradhatnának. Példaként az 1920-as úgynevezett numerus clausus-t említette, amely származás szerint határozta meg a felsőoktatásba felvehetők létszámát Magyarországon.

Megítélése szerint ez ugyanúgy elfogadhatatlan lenne.

A Cseh Köztársaság az EU csütörtöki csúcstalálkozóján kapott ígéretet a charta alóli mentességre, amelyet azért kért, nehogy arra hivatkozva a második világháború után a dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel. Az ígért cseh mentességet az uniós országoknak még ratifikálni kell.

EQM