Prőhle a szellemi élet alapvető érdekeiről beszélt Pécsett

2015. június 25. csütörtök 14:13

A nemzetköziesítés a magyar felsőoktatás, a szellemi élet alapvető érdeke, amelyet minden felsőoktatásban dolgozónak támogatnia kell - mondta Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Pécsett, a nyáron lezáruló Campus Hungary program eredményeit bemutató konferencián.

A 2012 júniusában indult program célja a felsőoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésének támogatása, illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése.

Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen koordinálta Magyarországon.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: a Campus Hungary program keretében végzett és komoly eredményekkel járó, nemzetköziesítést támogató kezdeményezések a jövőben is folytatódnak - kiemelt projektként, EFOP finanszírozással valósulnak majd meg.

A hazai és külföldi nemzetköziesítési törekvéseket bemutató konferencián azokat az eredményeket ismertették, amelyeket a konvergencia régiókban értek el a Campus Hungary program keretében.

Az ország hat vidéki régiójában 492 fő bevonásával tartottak szakmai képzéseket például nemzetközi felsőoktatási marketing vagy interkulturális érzékenyítés témában; tréningekkel segítettek 734 hallgatónak felkészülni a külföldi ösztöndíjas időszakra; külföldi szakértők bevonásával nemzetköziesítési tanúsítási eljárásokat végeztek hat felsőoktatási intézményben; hetven középiskolában népszerűsítették a nemzetközi ösztöndíj lehetőségeket; valamint az Egyesült Államoktól Kínáig világszerte 14 helyszínen segítették a nemzetközi kapcsolatépítést, felsőoktatási kiállításokon, vásárokon, konferenciákon való részvétellel.

Dobos Gábor, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője elmondta, hogy hazánkban a közép-magyarországi régióból vesznek részt legtöbben különböző ösztöndíjprogramokban, ezért arra törekedtek, hogy az ország többi régiójában is mobilitásra ösztönözzék a fiatalokat. Az általuk szervezett tréningeken résztvevők hatvanhárom százaléka jelentkezett is a későbbiekben valamilyen nemzetközi ösztöndíjra.

Globális jelenség

A felsőoktatás nemzetköziesedése globális jelenség, ugyanakkor a magyar kormány számára is fontos cél. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például megduplázta a közép-európai CEEPUS program költségvetését 2015-ben; emellett a Stipendium Hungaricum programban évente két-három ezer, hazánkba diplomaszerzés miatt érkező külföldi hallgató magyarországi tanulmányainak finanszírozását tervezik; és előkészítés alatt áll a Campus Hungary program folytatása is az EFOP stratégia keretében.
Az idei év tavaszától a Tempus Közalapítvány koordinálja ezeket a nemzetköziesítést célzó tevékenységeket és a hazánkban elérhető felsőoktatási mobilitási programok többségét. Így az uniós Erasmus+ mellett többek között a Stipendium Hungaricum, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a DAAD és az államközi ösztöndíjak kezelése is a közalapítvány feladatai közé tartozik, lehetővé téve ezzel egy egységes magyar felsőoktatási ösztöndíj-politika kialakítását.

A programban azonban nem csak a külföldi tapasztalatszerzést népszerűsítették, hanem legalább ilyen fontos cél volt a magyar felsőoktatás láthatóvá tétele az európai és Európán kívüli oktatási színtéren.

Az Academic Cooperation Association nemzetközi szervezet kutatásaiból kiderült, hogy Magyarország a hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest a középmezőnyben van a nemzetköziesítést tekintve - figyelembe véve többek között a nemzetközi mobilitást, a végzettségek és külföldi tanulmányi időszakok elismerését, a kettős vagy többes diplomák lehetőségétés az idegen nyelven kínált kurzusokat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egészségtudományok nagyon népszerűek a külföldi hallgatók körében, a többi tudományterület azonban jóval kevésbé vonzza a fiatalokat.

Ennek okait és a lehetséges megoldásokat keresték azokban a minősítési eljárásokban, amelyekkel az intézmények nemzetközi aktivitását mérték fel. A Tempus Közalapítvány külföldi szakértők bevonásával kifejlesztett, de a hazai kontextushoz és igényekhez igazított tanúsítási folyamattal átfogó képet kívánt adni az egyetemek vezetőinek arról, hogy hol tartanak a nemzetköziesedés tekintetében.

Ezzel igyekeztek hozzájárulni, hogy a nemzetközi tevékenységeket tudatosabban tervezzék meg az egyetemeken; a belső és külső kommunikáció, illetve tudásmegosztás terén előrelépés történjen az intézményeknél;a vezetőségpedig elkötelezett legyen amellett, hogy az intézmények minőségi módon legyenek jelen a nemzetközi oktatási színtéren.

Forrás: Tempus Közalapítvány