Pokorni az Értelmiségi Klubban: beiskolázásról, pedagógusképzésről, diákhitelről

Majdnem telt ház fogadta Pokorni Zoltánt a Vasutas Művelődési Házban szerdán este az oktatáspolitika aktuális kérdéseiről tartott fórumon. A Fidesz alelnöke, volt oktatásügyi miniszter köztudottan jó néhány kérdésben más véleményen van, mint amit a kabinet képvisel, ám ez a mostani összejövetelen kevésbé volt érezhető. Az Értelmiségi Klub egyik meghívottjaként - beszélgetőtársa Hoppál Péter, a pécsi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke - egyebek mellett az életpályamodellel kapcsolatban, valamint a pedagógusképzéssel és a felsőoktatásban zajló folyamatokról is kifejtette álláspontját.

Az este hét órára meghirdetett fórumon több ismert közéleti személyiség is megjelent, mások mellett Mellár Tamás közgazdász, Ulbert József, a közgazdaság-tudományi kar dékánja, Nagy Csaba alpolgármester, Kóbor József, az LMP önkormányzati képviselője és Bognár László, a Fidesz pécsi oktatáspolitikusa is kíváncsi volt a volt oktatási miniszter gondolataira.

A Rappai Gábor egyetemi docens, a közgazdasági kar oktatójának moderálásával zajló fórumon elsőként a közoktatás helyzetét elemezték a vendégek, különös tekintettel a beiskolázás kapcsán felmerülő aggodalmakra. Idén több mint tízezer fővel nőtt a tanköteles kort elért gyerekek száma, ami főleg a korhatár hat évre való csökkentésének köszönhető.

Ezzel kapcsolatban Pokorni azt mondta, nem lesz probléma a gyermekek elhelyezése, hiszen a szülők az óvodavezetővel (vagy nevelési tanácsadóval) közösen döntenek arról, hogy a gyermek elég érett-e az iskolakezdéshez. Nyilván lesznek olyanok, akik még nem kerülnek be azonnal az iskolarendszerbe. (Ez Pécsett is így van, a hatéves kort szeptemberben elérő 1850 lurkóból 1270-en kezdik meg az első osztályt a következő tanévben - adott számot a pécsi viszonyokról Hoppál Péter.)

- Fontos elvi kérdés, hogy a gyerekek ne éretlenül kezdjék el az iskolát, mert az az egész életüket végigkíséri: a rosszabb érdemjegyektől kezdve az egyetemi szakválasztásukon keresztül a fizetésekig is markánsan érezteti hatását - utalt a Pokorni arra, hogy a korábban évvesztesnek titulált, ám érettebb gyermekek minden összevetésben jobban teljesítenek a náluk fiatalabb osztálytársaiknál.

Pokorni szerint a probléma inkább az, hogy az újonnan létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a maga 120 ezer alkalmazottjával messze meghaladja a működéséhez szükséges optimális méreteket, nem képes rugalmasan kezelni a rendszert.

A tervek szerint szeptemberben bevezetendő pedagógusi életpályamodellel kapcsolatban a volt miniszter keményen fogalmazott, amikor úgy érvelt, hogy nem béremelésre, hanem mélyebb beavatkozásra lenne szükség az oktatási ágazatban.

- Több évtizedes trend, hogy romlik az oktatás színvonala. Egyre alacsonyabb pontszámokkal is bele lehet kerülni a felsőoktatásba, ráadásul elöregedik a pedagógustársadalom. Tíz éven belül a tanárok egyharmada nyugdíjas lesz - vázolta a borús jövőt a szakember, aki szerint a tanárok munkáját mindenképpen szükséges négy-hatévente értékelni, a minősítésnek pedig objektívnek kell lennie. A politikus emellett a hatásos stratégiai fordulatot hiányolja a közoktatásból.

A csöndben figyelő hallgatóság ezután Pokorni felsőoktatással kapcsolatos nézeteiről szerezhetett ismereteket, mindenekelőtt azt tudhatta meg, hogy - Rappai egy kicsit ironikus kérdésére válaszolva - a kormánynak több felsőoktatási stratégiája is van, hiszen maga az ágazat is válságban van.

- Probléma, hogy a felsőoktatás közpénzből akar működni, ezen a téren azonban két konkurense is akad: a nyugdíjrendszer és az egészségügy. Ez utóbbi két szegmens a közpénzek egyre nagyobb hányadát viszi el. A kérdés, hogy akkor miből finanszírozzuk a felsőoktatást?

A megoldás a magánpénz, azaz a tandíj bevezetése lehet, ami egyébként egész Európában akut probléma. Pokorni a diákhitel előnyeiről győzködte az egybegyűlteket, de azt szerinte nem a közpénzekből kellene megoldani - mint jelenleg -, hanem szükségesnek tartaná a munkaadók bevonását a rendszerbe. Például úgy, hogy ha átvállalnák az alkalmazottak (a diákok) hitelét, akkor társaságiadó-kedvezményben részesülhetnének. De ez nehéz lesz, hiszen alaposan megváltozott a hitelezéshez való viszony az elmúlt időszakban, hiszen a válság és a vele kapcsolatos kommunikáció is sokakban ellenérzést kelt.

A lassú mederben folyó fórum közel kétórásra sikeredett, így a hallgatóság - köztük a PDSZ néhány képviselője - ezúttal kénytelen volt kérdések feltevése nélkül hazaballagni.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva