Parlagfű: júliustól bírságolnak

A jogalkotók a parlagfüvet közegészségügyi veszélye miatt „privilegizált gyomnövényként” kezelik – fejtette ki a szakember. Így a korábbi szabályozással ellentétben már nem a parlagfű virágzását, hanem a pollent kibocsájtó virágbimbó kialakulását kell megakadályoznia a földhasználónak. Ez utóbbira június 30-áig van lehetősége, ha ezt követően találnak ilyen allergén növényt egy területen, az már mulasztás, amit bírsággal szankcionálnak.

Ennek összege 15 ezer forinttól ötmillió forintig terjedhet: az alsó összeget a területen található egyetlen parlagfűnövény esetében is kiszabják, a felső érték pedig a hektárnyi méretű területekre vonatkozik. A két szélsőérték közötti összeget a terület nagyságán kívül az ott található gyomnövény sűrűsége határozza meg. A fertőzött telekről (belterület esetében) az önkormányzat hatósági osztálya jegyzőkönyvet vesz fel, majd a tulajdonost, illetve – ha területet másnak adta bérbe – a földhasználót egy-két napon belül kiértesítik.

Endrédi Gábor szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek többsége a kiértesítést követően maga végzi el a mentesítést. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, úgy a hatóság kényszerintézkedést rendel el, amelyet akár zárt területre behatolva, vagy az ott tartózkodók akarata ellenére is elvégezhet. E gyakorlatban – mutatott rá a szakember – a jogalkotó a tulajdonhoz való joggal szemben az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos jogát emeli ki.

A kényszerkaszálást természetesen az önkormányzat megtérítteti a földhasználóval: ennek összege egyrészt a megbízott vállalkozó díját, valamint a hatóság, az eljárás lefolytatása közben felmerülő költségeit hivatott fedezni. E tétel – hívta fel a figyelmet a jogász – adók módjára behajtható.

Mivel másfél évvel ezelőtt megszűnt az allergiát kezelő gyógyszerek kiemelt társadalombiztosítási támogatása, és azokhoz már vény nélkül is hozzá lehet férni a gyógyszertárakban, nincs olyan naprakész statisztika, amely pontosan megmutatná, hogy Pécsett hányan szenvednek a szénanáthától – fejtette ki a Pécsi Újság.hu-nak dr. Kecskés Teréz tüdőgyógyász, a Pécsi Tüdőgondozó munkatársa.

Általánosságban elmondható, hogy a lakosság egyharmada érintett ilyen szempontból, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az allergia családon belül halmozódhat. A betegség egyébiránt komoly költségeket ró az abban szenvedőkre: egy betegnek a szükséges tabletták és további készítmények, például orrspray-k havonta mindegy öt-hatezer forintos kiadást jelentenek.

Ha mindezt felszorozzuk Pécs lélekszámával, kiderül, hogy városunkban havonta nagyjából negyedmilliárd forintot költenek a lakosok allergia elleni szerekre! 

A tüdőgyógyász szerint veszélyt jelenthet, hogy az allergia kezelése kikerült az egészségügyből, főként, ha azt nem megfelelően, vagy szakszerűtlenül végzik. A nem orvosi utasításra történő kezelés növelheti például a már súlyosabb asztma kialakulását, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az orvossal nem egyeztetett gyógyszerek súlyos reakciókat váltanak ki.

Képünk illusztráció.

B. G.