Orgonagyári kiállítás a Vasváry-házban

Hajdók Judit, a tárlat kurátora elmondta: a Király utcai Vasváry-házban mintegy kétszázötven, az Angster-hagyatékból származó tárgyat, köztük eredeti fotókat, terveket, szerződéseket, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett orgaonaalkatrészeket láthatnak az érdeklődők, akiket e hangszer készítésének rejtelmeibe is igyekeznek beavatni a szervezők.

Az orgonakészítést Párizsban kitanuló Angster József 1867-ben költözött Pécsre, és iparengedélyt kérve megalapította orgonakészítő műhelyét, amely néhány évtized alatt manufaktúrává, majd gyárrá fejlődött. Az ifjú mester első komoly feladata a pécsi zsinagóga orgonájának építése volt, s a munka olyan jól sikerült, hogy sorra kapta a megbízásokat. Angster József készített orgonát a kalocsai, a pécsi, a győri székesegyházba és a kassai dómba, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti és a szabadkai terézvárosi templomba.

A gyáralapító hat gyermeke közül Emil és Oszkár folytatta a hagyományokat, a 20. század elejétől már a vállalkozást is átvették édesapjuktól. Az ő orgonáik már nem a mechanikus, fa húzószálas rendszerben, hanem - a kor romantikus hangzási ideáljának megfelelő - pneumatikus vezérléssel készültek, s olyan nevezetes alkotások vannak köztük, mint a budapesti Szent István-bazilika, vagy a Zeneakadémia átépített orgonaműve.

Hajdók Judit elmondta: az Angster-cég nyolc évtizedes működése alatt 1300 orgonát épített vagy épített újjá a Kárpát-medencében, ami a hazai orgonaállomány mintegy harmadát jelenti. A gyár leghíresebb orgonája a szegedi Fogadalmi templomban található. Az ötmanuálos, 136 regiszteres hangszer kilencezer sípjával Európa második legnagyobb ilyen hangszere, rendkívüliségét nemzetközi elismerés övezi.

A gyárat 1949-ben államosították, harmadik generációs vezetőit, Angster Imrét és Józsefet pedig meghurcolták, elítélték. A nyolcvan éven át öt férfi által vezetett gyár orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült. A történetét bemutató kiállítás augusztus 18-ig látogatható.

(mti)