Olvasói levél: "Víz nélkül a 21. században!"

"Beküldő: Kalináné Lukácsi Szilvia
Készült: 2010-01-01 12:00:00
Feltöltve: 2010-01-04 00:35:26

E-mail címe: [email protected]
Telefon: 70/ XXXXXXXXX-XX

Beküldött anyag: Víz nélkül a 21. században!

A víz az életfeltételek egyik legfontosabbika! A mai élet elképzelhetetlen víz nélkül! Ezt már sokszor hallottam, de nem vettem elég komolyan, viszont a karácsony előtti napokban saját bőrömön tapasztalhattam meg a víz hiányát.

Komló város szélén a szilvási és a somági városrész határán a Malomszéle dűlőben élek családommal. Egy elgondolkodtató történetet szeretnék megosztani Önökkel.

Én és gyermekeim (Katalin, Heni, Szilvi, Józsika) egy vírussal fertőzödtünk meg és ebből kifolyólag hányás és hasmenés ért utol bennünket. Ez önmagában is kellemetlen. Mégis négy gyermekkel maradtam víz nélkül értesítés és lajtos kocsi nélkül. Előzetesen senki nem értesített bennünket erről, még a közös képviselőnk - Gál Tibor - se, akiről később kiderült maga zárta le a vizet. Így nem volt lehetőség hogy vizet szedjünk fel bármilyen edénybe. Éjjel, amikor Henrietta nevű lányom is elkezdett hányni, már tudtam nagy a baj. KEVÉS A VÍZ!!! Leleményes az emberiség. Férjem Kalina János, kitalálta, hogy melegítsünk havat, mert hála Istennek volt hó az udvaron bőven és azzal tudjuk leöblíteni a WC-t. Ez így megoldódott, de kérdésessé vált, hogy fürdetem meg a gyerekeket. Hát sehogy!

Alig vártam, hogy reggel legyen! Ahogy nyolc óra lett, felhívtam a Komló Víz Kft-t. A hibabejelentőt, ahol egy készséges, megértő úriemberrel beszéltem. Kiderült, hogy ez egy magán hálózat és nem ők zárták el a vizet. A betegségtől és a fáradtságtól kimerülten férjemmel együtt útnak indultam, hogy elintézzem, legyen víz.

Először a közös képviselőt kerestük meg. Otthon volt és a meleg szobában számítógépezett. Megkérdeztük miért nincs víz, ahogy már említettem kiderült, lezárta, mert csőtörés van. Ez már egy hónappal előtte is így volt, de akkor abban a tudatban voltunk, hogy megjavították. Mostanra kiderült, hogy ez nem így történt. Azóta is folyt a víz. Valaki titokzatos idegen - mert a mai napig nem derült ki - megnyitotta a vizet! Nekünk a közös képviselő, azt mondta a vízmű órát cserélt, és azóta van csőtörés, tehát ez az ő hibájuk. Megkértük, hogy segítsen, mert nem maradhatunk víz nélkül, pláne hogy betegek a gyerekek és itt vannak az ünnepek is! Azt mondta ő lezárta, ennél többet nem tud segíteni. Azt állította, hogy már jelezte a vízműnek a történteket.

Kétségbeesésünkben elmentünk a komlói önkormányzatra, de ott munkanapon senkit nem találtunk. Közölték, hogy se Páva Zoltán polgármester úr és Szakács László alpolgármester úr sincs az épületben. Megkérdeztük, hogy van-e valaki, aki érdemben tudna foglalkozni az ügyünkkel. A válasz megrázó volt: „Senki nincs!"

Azt hiszem joggal, teszem fel a kérdést, hogy egy munkanapon miért nem volt senki a hivatalban. Csak azért, mert ünnepek előtt voltunk?

Ezek után bementem az ÁNTSZ helyi irodájába, ahol bár nem volt ügyfélfogadási nap, mégis megpróbáltak segíteni. Jegyzőkönyvbe vették mondanivalómat. Azt javasolták, menjek be a Gyermekjóléti Szolgálathoz, mert ott többet tehetnek értünk. Éreztem, hogy teljesen átérzi problémámat.

Még másnap is ránk telefonált, arról érdeklődött, hogy állunk az üggyel és van-e már vizünk. Elmondta, hogy ő is beszélt a vízmű illetékes munkatársaival, illetve a közös képviselőnkkel. A vízműben segítséget ígértek, de nem teljesítették.

Elmentünk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz, ahol ugyancsak megpróbálták a vízművet hívni, de ott már senkit nem értek utol és így üzenetet hagytak!

Elindultunk haza. Nagyon el voltunk keseredve. Mire hazaértünk nagy meglepetés ért bennünket, hiszen meg volt nyitva a víz! Tudtam, a probléma ettől még nem megoldott, hiszen tudtuk, az a csőtörés még ott van.

Másnap reggel (szenteste délelőttjén) Párommal munkához fogtunk, kiástuk a helyet, ahol a csőtörést feltételeztük. Meg is találtuk. Ömlött a víz! Odahívtam a közös képviselőt és a vízmű egyik alkalmazottját, hogy nézzék meg és a vízmű ismerje el hogy a Komló-Víz Kft által korábban végzett óracserekor sérült meg a vezeték. Ezt nem ismerték el, arra hivatkozva, hogy a sérülés a vízóra után van. Megjegyzem, közvetlen kb. egy méterre az összekötésnél. Elfolyt kb. 700 köbméter víz. Ezt így nekünk kell kifizetni, a 120 kertesnek. Az előzetes tervek szerint január 4-én két órakor lezárják a vizet, mert nincs kifizetve.

Én előlegeztem meg a csőtörés javításához szükséges alkatrészek árát, mi javítottuk ki, hogy az ünnepek idejére megfelelő körülmények között lehessünk és legyen vizünk. Nekem tartozásom személy szerint nincsen! Belegondolni sem merek, hogy mi lesz velünk víz nélkül, itt a kertben négy gyermekkel a Malomszéle dűlőben!

Az eset kapcsán felvetődik a városvezetés felelőssége is. Talán még vannak a városban, akik emlékeznek Páva Zoltán és az MSZP 2002-es választási programjában azt ígérte, hogy megcsinálják az utakat a Komló szélén lévő kiskertekhez. Ez mifelénk igen furcsán sikeredett. Csak egy rövid szakaszra jutott aszfalt, a polgármester úr az édesanyjának telkéig.

Mi, akik a város peremterületein élünk kirekesztetteknek érezzük magunkat! Másodrangú állampolgárokként tekintenek ránk. Bár fontos és szép dolog a városközpont fejlesztése, de ne feledjék, hogy mi is a városhoz tartozunk. Mi is fizetünk adót (mind a százhúsz kertes). Még sincs megfelelő közvilágítás, se közkút, se egy normális út! Rendkívül elavult a vízhálózat, amely a kertekhez vezet. Az egészet ki kellene már cserélni. Miközben a közüzemi díjakat folyamatosan emelik, nem nyújtanak megfelelő szolgáltatást.

Miközben a kulturált, emberhez méltó élethez szükséges körülmények hiányoznak, közben a telefonkönyvben található térképen belterületként szerepel ez a terület. Én a négy gyermekkel évek óta beadtam a lakásigényemet, de nem kaptam! Itt élek kint egy zártkert ingatlanban, nem is merem leírni mekkora négyzetméteren és most még vizünk sem lesz. Eddig az ember csöndben várt, hogy majdcsak lesz valami, de most már elég volt a folyamatos ígérgetésből!

Remélem minél több hozzám hasonló egyszerű városlakónak lesz bátorsága elmondani véleményét!

Egy aggódó édesanya: Kalináné Lukácsi Szilvia"

Forrás: "Beküldöm" rovat/Pécsi Újság.hu/Olvasói levél