Nem futó kaland Hűber Róbert életében az étteremvezetés - Nem hagyta ki a ziccert

Minden csak hosszabb-rövidebb idő kérdése. Az például jó 10 percbe tellett Hűber Róbertnek, hogy eldöntse, belecsap a vendéglátóiparba. Mindez azonban immár 26 évvel ezelőtt történt, hát a tanulóéveket már régen maga mögött hagyta. A pécsi Rundó étterem tulajdonos-üzletvezetője a negyed évszázadnál hosszabb periódus alatt jól megtanulta, folyamatosan kell megújulnia körülötte mindennek. Különben kiteheti a „Zárva!" táblát. túl a koronavíruson is.

Saját bevallása szerint, egy új munkaerő jelentkezése esetén jó 10 perc múlva képes megmondani róla, hogy milyen a szakmában. Az asztalhoz odalépve, a rendelés felvétele majdnem mindent elárul egy jelöltről. Manapság pedig a jó kollégákat meg kell becsülni, mert kevesen vannak, akik megmaradtak a placcon. 

- Túl a járvány eddigi legnehezebb szakaszán, rá kellett mindenkinek döbbennie, hogy sokan más irányba indultak el. Egyesek külföldön képzelték el a jövőjüket, mások ugyan maradtak az országban, de pályát módosítottak. Mi igyekeztünk megtartani az embereinket, bár ez mindenkinek anyagi áldozatokkal járt. Ma már viszont kizárólag pénzzel szinte lehetetlen visszacsábítani a munkavállalókat.

- Az ajtók viszont már nyitva vannak a vendégek előtt is.

- Túlzott derűlátás előzte meg a folytatást. Valóban, a korlátozásokat feloldották, de ettől még nem igazán kezdtek tódulni a vendégek. Óvatosabb lett a fogyasztói réteg. Talán többeknek elfogytak a tartalékaik, míg rengetegen megkedvelték a rendelést, a házhoz szállított italokat, ételeket.

- Az élet megint feladta a leckét?

- Itt nem lehet csak az ajtóból lesni a betérőket, az nagyon kevés. Árverseny alakult ki, az alapanyagok beszerzése sokkal többe kerül, mint egy-másfél esztendővel korábban. Az árrések szűkültek, a színvonalból ellenben nem lehet engedni, mert az felére egy hatalmas öngóllal.

- Látja már a kivezető utat?

- Egyesek kényszerből, mások gazdasági megfontolásból foglalkoznak a menüztetéssel. Ez egy fontos eleme a szakmának, egy erős láb lehet, de tele kockázatokkal. Mivel nehéz bemérni a napi igényeket. Esetenként, bizony nem az étkezni vágyóknak, hanem „kukának" főzünk. Mert a szabályok szigorúak, esetenként bizony kidobunk drága dolgokat, mégsem mondhatunk le a délidős szolgáltatásról.

- Melyik étlap a vonzóbb, a pazar vagy a szerényebb, de megbízhatóbb?

- Magam a választék híve vagyok, nálunk akár negyvenféle ételből is lehet csemegézni.

- Követi a vetélytársak rezdüléseit?

- Az én baráti körömben nincsenek igazán vendéglátósok. Igyekszem a magam útját járni, követve a fő irányvonalakat.

- Régi mondás, ha valaki nem családtaggal dolgozik együtt, akkor könnyen ráfizethet.

- Lehet ebben igazság. Nekem azonban van egy olyan társam, akivel régi a barátságunk, még futballoztunk is együtt. Feltétlenül megbízom benne,másképpen ezt nem lehet csinálni.

- Belegondolt már, mit tenne most, ha egykoron, tíz perc tépelődést követően nem vágott volna bele ebbe a hosszú kalandba?

- Eddig nem meditáltam ezen, ám feltehetőleg valahol futballedző lennék. Arról viszont már lekéstem végleg, ezért maradok a helyemen.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva