Nem engedtek a bérleti díjból, hát bezárt a 100 Éves - Eddig 10 milliót bukott az önkormányzat

2024. április 28. vasárnap 09:28

A régi vendéglátóhelyek közül az egyik legpatinásabb a 100 Éves borozó volt Pécsett, a Kórház téren. De 2019 decemberében - egyelőre - utoljára csengett a pénztárgép. Aki éveken, évtizedeken keresztül vitte az üzletet, belátta, hogy nincsen tovább. Maurer László kiköltözött, átadta a kulcsot a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. megbízottjának. Attól kezdve fém keresztpánt van az ajtón, bevétel meg egy fillér sincsen az ingatlanból. A be nem folyt összeg megközelíti a 10 millió forintot, ami a város költségvetéséből hiányzik.

Ha közel akarunk járni a várostörténeti igazsághoz, akkor a 100 Éves borozó egy kocsma volt.

A II. világháború előtt Magyar Korona fogadó néven is ismertnek számított a környéken.

A világégés végeztével a korona szó nem számított a rendszer számára baráti kifejezésnek. Mivel azonban nagyon régen fogadta a vendégeket, hát rajta maradt a 100 Éves név, rövidebben, a 100-as. Sok-sok változást kibírt, mondhatni túlélt, de immár évek óta tetszhalott állapotában várja sorsának alakulását.

Abban az időben, amikor utoljára volt nyitva, a bérleti díj hozzávetőlegesen 180 00 forint volt, de annyit már képtelenség lett volna belőle kitermelni. Ahhoz jött hozzá a fogyasztott termékek beszerzési ára, a rezsiköltség, meg az alkalmazottak bére, vele a járulékai.

A haszonkulcs 50% körül mozgott, vagyis, ha a kötelező penzumot lerótta a bérlő, akkor az összegnek megfelelő alapárral együtt, már 360 000 ezernél állt a számláló.

A dolgozók bére, az adóforintok, meg a főnök pénze együtt viszont bőven túl volt az 500 000 forinton.

Erre rakódott rá minden közüzemi összeg, a fűtés, a villany, a víz, lehetne még sorolni.

Embert is öltek ott

A Magyar Korona fogadó egész épületét tekintve, igazán híres ingatlanról ejthetünk szót. A házban, állítólag, átutazóban megszállt Petőfi Sándor költő is. Ezt Tüskés Tibor irodalmár említette meg egyik írásában, de valós bizonyítékot rá a szerző nem szolgáltatott. Az viszont tény, miszerint az 1900-as évek elején ott élt a város leggazdagabb piaci kofája. Akit a semmirekellő veje, erősen ittas állapotban szörnyű módon megölt. A szállóban egykoron, jellemzően átutazók, vásározók, marhakereskedők foglaltak maguknak szobát.

A bérbeadó - Pécs városának cége - azonban nem engedett egy fillért sem.

Összesítve, minden összeadva, havi 1 000 000 milliót meg lehetetlen lett volna kihozni az üzletből.

Maradt tehát a sárgaréz lakat, meg egy záró vas. Igaz, előtte, a régi, sokat látott, de azért még jó állapotban lévő berendezést széthordták, teljesen legális keretek között. Az új, feltételezett vállalkozónak rengeteget kellett volna áldoznia az egységre, ha újra ki szerette volna nyitni azt, bármilyen arculattal is.

Ám gyakorlatilag senki sem törte magát, mert nem tűnt az egykori italbolt „zsíros" falatnak.

Helyette jutott tehát a színtiszta, racionális matematika. Az elmúlt 54 hónap alatt nulla (pontosan 0) forint folyt be a megyeszékhely megfelelő pénztárába, ebből a meg nem hosszabbított szerződésből. Az ugyebár, felszorozva már 9 360 000 jó magyar forint, ha egy cseppnyi emelés sem lett volna benne, időarányosan.

De ne feledjük, ez csupán egyetlen példa!

A bérleménnyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalába, a sajtóügyekért felelős személyeknek. Onnan azonban eddig válasz nem érkezett. Ha mégis írnának levelet, akkor azt közöljük olvasóinkkal.