Mennyit ér valójában a nemrég megvásárolt Zsolnay-váza, ha eszmei értéke felbecsülhetetlen is?

Kissé titokzatos módon került Pécsre az a több mint százéves Zsolnay-váza, amelyet a pécsi önkormányzat  vásárolt meg egy decemberben megrendezett fővárosi aukción. A tizenkilencmillió forintért elkelt műalkotást január elején nagy biztonsági intézkedések közepette hozták Pécsre és állították ki a Zsolnay Kulturális Negyedben. Apáti Abt Sándor remekművét eszmei értékét felbecsülhetetlennek tartják. Kovács Orsolya művészettörténész nem kívánt konkrét összeget mondani a friss szerzeményre vonatkozóan, de szerinte pont az a cél, hogy az ilyen, magas eszmei és esztétikai értéket képviselő műalkotásokat mutassanak be a pécsi és Pécsre látogató közönségnek.

A megvételről szóló híradások a legértékesebb Zsolnay-alkotásként emlegették a szecessziós műalkotást, ám a tizenkilencmilliós vételár ellenére közel sem ez a tárgy számít a legdrágábbnak, amennyiben a piaci értékét vesszük tekintetbe. Legalábbis a szakértők szerint a Gyugyi-gyűjteményben látható egy-két tárgy piaci értéke megközelíti vagy felülmúlja az újonnan vásárolt váza értékét.

Ennél talán fontosabb az, hogy mekkora lehet a műtárgy eszmei értéke. A Gyugyi-gyűjtemény esetében öt-hatmilliárd forintra taksálják a kollekció eszmei összértékét, noha 2010-ben az önkormányzat 2,5 millió euróért - az akkori piaci ár feléért, amelynek értéke a 300 forintos jelenlegi euró-árfolyammal számolva 750 millió forint - vásárolta meg a névadó műgyűjtőtől.

Kovács Orsolya művészettörténész, Zsolnay-szakértő szerint egy műtárgy eszmei értékét egyebek mellett az adja, ami a forgalmi értékén kívül fontossá és becsessé teszi egy adott közösség számára.

- Kossuth pipájának önmagában nincs értéke, de egy közösség, csoport számára felbecsülhetetlen érték. Az eszmei érték fogalmába tehát egy adott tárgy pótolhatatlansága is beletartozik - mondta a szakember. (A váza eszmei értékét tehát például jelentős mértékben növeli, hogy túlélte az 1906-os milánói világkiállításon pusztító tűzvészt.)

Persze nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy például egy tárlat kapcsán kiállítandó tárgy komoly biztosítási összeget emészt fel. A biztosítási érték nyilván magasabb, mint a műalkotás piaci értéke, ezzel bárminemű kár esetén biztosítva a műtárgyakat.

Kovács Orsolya szerint ugyanakkor egy műtárgy piaci értéket legtöbb esetben a műtárgypiac befolyásolja, hiszen egy értékes alkotás nem „magától" lesz értékes és idővel kifejezetten drága. Elég csak olyan esetekre gondolni, amikor egy művész élete során nem tud eladni egyetlen festményt sem, halála után viszont a csillagos égig szökik egy-egy művének piaci ára. Ez tehát a piac értékítéletétől is függ, ami azonban legtöbbször nem vág egybe a muzeológusok értékítéletével - mondja a szakértő.

Ennek ellenére, arra a kérdésünkre, hogy a frissen megszerzett váza piaci értéke valós képet mutat-e, nem kívánt válaszolni, mondván, egy muzeológusnak nem „arra kattog az agya", hogy mennyit ér egy-egy darab.

- A múzeumok célja, hogy olyan maradandó értékeket mutassanak be, amelyek túlmutatnak a tárgyak pillanatnyi, jelenlegi állapotán - fogalmazott.

A most megvásárolt Zsolnay-váza a tervek szerint rövidesen a Zsolnay Múzeumban tekinthető meg, ám különleges biztonsági intézkedések bevezetéséről Kovács Orsolya egyelőre nem tud. Bízik benne, hogy a meglévő eszközöknek, kameráknak és teremőröknek nem okoz majd gondot és pluszfeladatot a váza őrzése.

Archív képünkön: Gyugyi László (balról), az általa létrehozott gyűjtemény állandó pécsi kiállításának megnyitóján.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva