Még nagyobb reményt adhat a meddő pároknak a Pécsett kifejlesztett orvosi készülék

Húsz százalékkal növelheti a mesterséges megtermékenyítés eredményességét a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának egyelőre még kidolgozás alatt álló eljárása, ami nagyobb esélyt adhat az édesanyáknak a gyermekszülésre. A pályázaton elnyert kétmilliárd forintos kormányzati támogatással együtt három év alatt fejlesztik tökéletessé a forradalmi orvosi eszközt.

Akinek gyereke van, elképzelni sem tudja, milyen az, ha nem adathat meg neki egy utód. Ez különösen fájó a nők számára, akiknek alighanem a szülés az egyik legcsodálatosabb dolog az életükben. Napjainkban szerencsére már azoknak is van lehetőségük teherbe esni, akiknek normál úton ez nem sikerülne, azonban a mesterséges megtermékenyítés különböző eljárásai sem jelentenek biztos sikert.

- Ma 10 beültetett embrióból három megszülető gyerek lesz, a másik hét pedig nem fog világra jönni - mondta el a Pécsi Újság. hu-nak Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke. - Ennek részben az az oka, hogy nem lehet pontosan megítélni, hogy melyik embriónak van nagyobb életesélye, és nem szabad kihagyni a számításból azt se, hogy a legegészségesebb embrió sem születik meg, ha az édesanyjával van probléma. Tehát ez egy nagyon összetett probléma - magyarázta. - Azt gondoljuk, hogy ha a mi eljárásunkat követjük, akkor a megtermékenyítés sikerességét harminc százalékról ötven százalékra fel lehetne emelni.

A szülészeti szakma szabályai ma az egész világon azt írják elő, hogy habár több embrió él a lombikban öt napon keresztül, és egy édesanyától általában három, négy, öt embrió is megtermékenyül és életben is van, csak egyet szabad visszaültetni, mégpedig úgy, hogy ki kell választani a legnagyobb életeséllyel rendelkező egyet. Ez úgy működik, hogy a három, négy, vagy ötnapos inkubált tenyésztés során megnézik mikroszkóppal ezt a néhány sejtet, és amelyiket a legjobb megjelenésűnek tartják, azt ültetik be. Ebben nyilvánul meg az eljárás harminc százalékos esélye.

- Mi azt javasoljuk, hogy végezzük el ugyanígy ezt a mikroszkopikus elemzést és ezt követően pedig vegyünk egy egészen pirinyó, szinte kimondhatatlan mennyiségű folyadékot az embrió úgynevezett fürdővizéből. Ennek elemzésével tovább tudjuk finomítani ezt a kiválasztási eljárást - részletezte a kutatóközpont elnöke.

Ezt a procedúrát szabadalmaztatták Európában és Amerikában is, amit egyelőre ideiglenesen ítéltek meg, amíg az eljárás folyik. A projekt viszont máris támogatásra talált nem kevesebb, mint kétmilliárd forinttal, melyet az egyetem kutatóközpontja a kormányhoz benyújtott pályázaton nyert el. Kovács L. Gábor elmondta, a jelentős kutatási összeg azt célozza, hogy ezt a műveletet ne csak egy profin felkészült, nagy berendezésekkel rendelkező kutatóintézetben lehessen elvégezni, mert „ezzel a szülész a gyakorlatban nem sokra megy".

- Három év alatt egy innovációs vállalkozás segítségével és a kutatói csapatba behívva a szegedi, pesti, egyetemi kollegákat, elkészítünk egy chip berendezést, amivel a szülészeteken nagyon egyszerű módon ki tudná választani a szülész ez alatt a három-négy nap alatt, mielőtt beülteti az édesanyába, hogy melyik embriónak van a legnagyobb életben maradási esélye.

Kiemelte, hogy ugyan a kétmilliárd forint hatalmas pénzösszegnek hangzik, viszont ebből nem csak az eszköz kifejlesztésén a különböző egyetemeken dolgozó körülbelül ötven főt kell finanszírozni, hiszen számos méregdrága anyagot kell beépíteni és kísérletezni vele. Éppen ezért egy nagyon meggondolt, szigorú és szűk költségvetéssel tudják megoldani ezt a feladatot, de reményt lát rá, hogy meg tudják csinálni.

- Vállaltuk, hogy három év múlva három ilyen berendezést az asztalra teszünk. Nyilván ennek, mint minden ilyen nagy pályázatnak vannak mérföldkövei, de a végső vállalásunk, hogy három készülék a szülészetekre kerüljön. A célunk az, hogy az egyik itt maradjon Pécsett, a másik kettő pedig az ország más szülészeti laboratóriumába, vagy akár Európába kerüljön.

Mint kifejtette, ha ez beválik, a következő fázis még nagyobb ugrás lesz, hiszen a berendezést több helyen is teszteknek kell alávetni. Ha sikerül bizonyítani, hogy használható a készülék, milliós pénzek segítségével a világ nagy szülészetein - például Londonban, Rómában, Párizsban - is kipróbálhatják. Kovács L. Gábor elmondta, mivel a kutatóközpont tagja az erre megfelelő nemzetközi szervezeteknek, reménykedik abban, hogy el tudják érni azt, hogy túllépjenek vele az európai színtéren is.

Képünkön: dr. Montskó Gergely és Kovács L. Gábor a kutatóközpont laboratóriumában.

Kiss Alexandra - Fotó: Dittrich Éva