Martyn párizsi évtizedéről írt könyvet a pécsi doktorandusz

Martyn Ferenc és Párizs: Mészáros Flóra könyvét Keserü Katalin művészettörténész mutatja be a szerzővel beszélgetve csütörtökön, szeptember 11-én 18 órakor a Művészetek és Irodalom Házában.

Martyn Ferenc munkásságának megemlítése elkerülhetetlen, hogyha a pécsi modern képzőművészet gyökereit tárgyaljuk. Nemzetközi, "távoli", friss szemlélete, franciás tanultsága új erővel töltötte meg már az 1940-es évektől a város művészeti életét. Az európai szellemiség, s az absztrakció útra indításában neves pécsi alkotók, például Keserü llona és Lantos Ferenc mestereként is tevékenykedett, s a Pécsi Műhely mintaadója volt.

Mindennek alapja Martyn Ferenc ezidáig feltáratlan, az 1926-tól Párizsban töltött több mint egy évtizednyi alkotói korszakában rejlik. Mészáros Flóra pécsi művészettörténész a párizsi Sorbonne doktorandusz hallgatója több éves franciaországi kutatás eredményeként most olvasmányos ám mégis szakszerű kötetben először vállalkozik ennek vizsgálatára.

Könyvében választ ad olyan kérdésekre is, hogy mi vezette Rippl-Rónai József nevelt fiát és tanítványát Párizsba, s miként válik a realisztikus tájképfestő idővel nonfiguratív művésszé a francia fővárosban, miközben baranyai kortársai egytől-egyig a német bauhaus felé fordulnak. A kötet kitér a korszak párizsi művészvilágának Martynra gyakorolt hatásaira, s minden meghatározó elemre az afrikai és jazz kultúrától az orosz baletten, szürrealista tárlatokon át az ír tengerész ősökig. Kiderül, hogy Martyn miként lehetett a tagja és milyen szerepet tölthetett be a kor nagy, nemzetközi nonfiguratív csoportosulásában, az Abstraction-Créationban is. Így teljes képet kaphatunk egyedi, absztrakt-szürrealista művészetének kialakulásáról, amely máig érezteti hatását a pécsi kortárs képzőművészetben.