Martonyi kabinetfőnöke tartott etikaórát pécsi gimiseknek

A külügyminiszter kabinetfőnöke szerint bár még mindig kevés nő dolgozik a diplomácia területén, a számuk gyarapszik, a Külügyminisztérium fiatal munkatársai között már megegyezik a férfiak és a nők aránya. Breuer Klára, Martonyi János kabinetfőnöke a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 11. osztályosainak tartott rendhagyó etikaórán felidézte, hogy 1991-ben, amikor a tárcához került, időnként "kakukktojásnak" érezte magát, amikor egyedüli nőként ült a tárgyalóasztalnál.

A kabinetfőnök a szaktárca Iskolánk Európa elnevezésű programja keretében beszélt a pályájáról, tapasztalatairól a diákoknak.

A kezdeményezés lényege, hogy külügyi vezetők és európai uniós szakpolitikákkal foglalkozó diplomaták ellátogatnak egykori középiskolájukba, hogy uniós témákról beszélgessenek diákokkal, megosszák velük a munkájuk során szerzett élményeiket, tapasztalataikat.

A kabinetfőnök az e témák iránt érdeklődő mintegy negyven tanuló előtt, kérdésre válaszolva elmondta: a diplomácia sokáig kifejezetten férfias pálya volt, a magyar Külügyminisztériumban tulajdonképpen a rendszerváltás után jelentek meg a női diplomaták. Napjainkban egyre több a nő a minisztériumnál, és a vezetők ügyelnek arra, hogy előbb-utóbb minden tehetséges női munkatárs megfelelő pozíciót kapjon.
Breuer Klára szerint ami a nőket még ma is visszatarthatja ettől a foglalkozástól, az a vele járó hektikus élet, a sok utazás, a kiszámíthatatlanság, a sok esti rendezvény.

Megjegyezte, hogy a diplomaták munkája nemcsak protokollból áll, és sokkal nehezebb, összetettebb, mint amilyennek kívülről látszik. Példaként a folyamatos kapcsolatépítést, az országimázs alakítását és az eseményekről szóló rendszeres jelentések megírását említette.

A tanulók figyelme az óra közepére sem lankadt, volt, aki azt tudakolta, hogyan lett a Leőwey egykori diákjából diplomata. A kabinetfőnök elmondta, hogy a gimnáziumi érettségi után, az 1980-as évek elejétől a Debreceni Egyetem angol-történelem szakán tanult. A diplomaszerzést követően több mint három évig angol nyelvet tanított egy középiskolában, a külügyi pálya választásában pedig nagy szerepe volt a rendszerváltásnak, angolnyelv-tudásának és azon értelmiségi körnek, amelynek tagja volt. Olyan foglalkozást keresett, ahol idegen nyelvi és történelemtudását egyaránt kamatoztathatta.

Breuer Klára szívesen beszélt pécsi és gimnáziumi élményeiről is. Az MTI tudósítójának az óra előtt elmesélte, hogy akkoriban a diákok az iskola bejáratához vezető lépcsőnek lehetőleg valamelyik oldalán mentek fel, mert úgy tartották, hogy aki középen közelíti meg a kaput, az felelni fog. Viccelődött, hogy erre emlékezve csütörtökön kissé félve lépett rá a lépcsőre.

Az órán elmondta, hogy bár osztálytársaival együtt "nem mindig viselkedtek úgy, ahogy kellett volna", komoly értéknek tartották Pécs ókeresztény és középkori emlékhelyeit, a székesegyházat, és tudták, a város egyik patinás oktatási intézményébe járhatnak, ahol erős a természettudományi és a nyelvoktatás.

Tanulmányai alatt meghatározó élmény volt, "plusztöltetet adott" számára - idézte fel -, hogy iskolájában neves művészekkel, kiemelkedő személyiségekkel találkozhatott.
A tanulók között volt, aki arra volt kíváncsi, miként oldható meg az euróválság. Azt a választ kapta, hogy a megoldást politikusok és közgazdászok egyaránt keresik. Egyelőre azonban kiszámíthatatlan, hogy a görög és a francia választások milyen hatással lesznek Európára. Breuer Klára kiemelt feladatnak nevezte a fiskális fegyelmet, a költségvetési hiányok lefaragását.

A kabinetfőnök annak a véleményének adott hangot, hogy a közösség ki tud lábalni a válságból, és bár a média ma az EU-val kapcsolatban elsősorban a krízist említi, nem szabad feledni a közösség eszméjét, megszületésének alapjait, gyökereit.

Kitért arra, hogy az Európai Unió megalakulásának és Magyarország csatlakozásának minden egyes lépcsőfoka nagy eredmény volt. A közösségi lét előnyei között említette a diákok külföldi tanulását lehetővé tevő Erasmus-programot, a munkavállalást, a kapcsolattartást a határon túli magyarokkal, és azt, hogy a tagországok polgárai az unión belül egyenlőknek érezhetik magukat.

Breuer Klára szólt arról, hogy a magyar külpolitikát ma Magyarországnak az unióhoz fűződő viszonya, a közép-európai térség, valamint a globális nyitás, a távoli földrészek országaival való kapcsolatépítés és kapcsolattartás határozza meg. Kiemelte a jó kapcsolatok fontosságát az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

A kabinetfőnök megjegyezte: a Külügyminisztérium a diplomáciailag is fontos idei programok között tartja számon a Wallenberg-emlékév eseményeit, valamint Magyarország és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatfelvételének 90. évfordulóját.

Breuer Klárát távozóban megtapsolták a diákok.

(mti)