Magyarok Margatban: kiállítás II. András váráról

A keresztes hadjáratok a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt, egy nyugati történész találó megfogalmazása szerint ez volt a középkori Európa NATO-ja. A keresztes mozgalomban minden jelentős európai hatalom képviseltette magát.

A keresztes hadjáratok kora (12-13. sz) és különösen a 13. század fordulója az Európa szerte ismert és elismert Magyar Királyság fénykora volt. A latin kereszténység határán levő hazánk ebben az időben töltötte be legaktívabban azt az egyedülálló közvetítő és híd szerepet kelet és nyugat közt. A 12-13. század fordulóján hazánk az európai kulturális fejlődés élvonalában állt: a közép-európai régióban nálunk jelent meg először az egyenesen francia szülőhazájából importált gótika.

A 12-13. század fordulója volt az az időszak is, amikor az eredetileg bizánci császárnak nevelt III. Béla és fia, II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba és 1217-18 folyamán Közép-Európában egyedülálló módon saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre. A II. András vezette hadjárat diplomáciai sikertörténet volt, mely egyértelműen alátámasztotta a királyság európai léptékkel is jelentős státuszát.

II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét az antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké". Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb keresztes vára részben magyar pénzből épült. A személyes szálakat erősítette, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezetének számító Johannita lovagrend által emelt Margat az antiochiai hercegség határvára, II. András édesanyja, Chatillon Ágnes pedig antiochiai herceglány volt.

Közel nyolc évszázaddal később, 2006-ban a szíriai kormány megnyitotta az európai kulturális örökség fontos részét képező Margatot a kutatás számára, és erre az országban 2000 óta kutató és nemzetközileg is elismert eredményeket produkáló Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált kutatókkal és diákokkal az egyik legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport, melynek munkáját a kiemelten közhasznú SHAM Kulturális Alapítvány koordinálja. Az UNESCO világörökségre felterjesztendő várban eddig folytatott magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak (pl. a világ legnagyobb keresztes freskóciklusának a felfedezése) és intenzív nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak.

A magyar kutatások jelentőségére és az abban történő intenzív pécsi kutatói részvételre való tekintettel a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió felkérést kapott Pécs város vezetésétől arra, hogy első nemzetközi kiállítását a pécsi EKF program számára készítse el. A kiállítás célja, hogy mind a magyar, mind pedig a külföldi látogatókkal megismertesse hazánk történetének egyik legfontosabb és európai szempontból is legjelentősebb időszakát.

A kiállítás alapelemei a várat és történetét bemutató tablók, az MTV által erre a célra forgatott helyszíni felvételeket és a misszió által készített 3D-s számítógépes rekonstrukciókat tartalmazó multimédia installáció, a margati várat bemutató makettek.

A kiállításhoz a régészeti misszó szakembereinek előadásai, és a (S.A.G.A. Európai Harcművészetek Iskolája Egyesület) élő szabadtéri bemutatói kapcsolódnak, amelyek megelevenítik a XIII. századi johannita lovagok életét.

Jegyárak: felnőttjegy 800 Ft, diák- és nyugdíjasjegy 600 Ft.

Forrás: Pécsi Kulturális Központ