Magyar-horvát-szerb-csúcs Pécsett

A pécsi Dóm Múzeumban az eredeti tervek szerint egyórás megbeszélést folytatott volna a három államfő, de a tárgyalás az elképzelésekkel ellentétben csaknem egy órával tovább tartott.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT: KLIKK A FOTÓRA!

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Horvátország és Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz - fogalmazta meg Sólyom László pénteken a három állam köztársasági elnökeinek találkozóját követő nemzetközi sajtótájékoztatón Pécsett.

A magyar államfő hozzátette, bízik benne, hogy Magyarország jövő évi soros EU-elnöksége idején Horvátország aláírhatja a csatlakozási szerződését, aminek a mielőbbi ratifikációját segítheti országunk, míg Szerbia 2011-ben a magyar elnökség alatt megkaphatja a tagjelölti státuszt.

A magyar, horvát és szerb államfő találkozóját hasznos, élénk és jó hangulatú megbeszélésnek minősítette Sólyom László köztársasági elnök, aki kifejezte örömét, hogy a másfél évvel ezelőtt tartott hasonló hármas elnöki csúcs folytatása is létrejöhetett. Sólyom László aláhúzta: a három állam között példaértékű régiós együttműködés van kibontakozóban.

A három ország között egyetértés van a kisebbségek helyzetének rendezése kérdésében is - szögezte le Sólyom László, aki hozzátette: mindhárom államfő elfogadta a kulturális nemzet fogalmának meghatározását, amely a magyar köztársasági elnök szerint azokra a kisebbségekre vonatkozik, akiknek nyelve, történelmi tudata és kultúrája azonos, de egy másik nemzeten belül élnek.

Irántuk az anyaország felelősséget érez, de a kulturális nemzetnek integrálódnia kell a befogadó nemzetbe, tiszteletben tartva a befogadó ország integritását, ami azt jelenti, hogy sem területi követelést, sem határmódosítást nem kezdeményez.

Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségi ügyeknek hangsúlyosabbá kell válniuk az Európai Unióban is, sőt, a jövőben el kell érni, hogy az európai államközösségnek nemzetiségi ügyek biztosa is legyen.

A hármas elnöki csúcson emellett szóba került még az érintett országok közötti közlekedési folyosók fejlesztésének ügye, különös tekintettel a Dunára, amely mind közlekedési, mind környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű mindhárom ország számára. Sólyom László elmondta: a magyar és horvát közös Duna-Dráva-Mura környezetvédelmi projekthez Szerbia is csatlakozni kíván, ha ez megvalósul, akkor egy európai szinten is egyedülálló mintaprojekt jöhet létre.

Szerbia azt szeretné, ha Horvátország mielőbb az Európai Unió tagja lenne, mert az egyben azt jelentené, hogy Szerbia is elérheti a tagságot - mondta el Boris Tadić szerb államfő, aki hozzátette, bízik abban, hogy országa már Magyarország soros elnöksége előtt megkapja a tagjelölti státuszt, ugyanakkor köszönetét fejezte ki a szerb csatlakozás magyar támogatásáért.

Szerbia köztársasági elnöke kifejtette: támogatja a magyar-szerb megbékélést, amelynek folyamata a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi vegyesbizottság révén megkezdődött. Boris Tadić aláhúzta, mind a második világháborút, mind a délszláv háborút követő időszakban történt atrocitásokat szeretnék rendezni.

Boris Tadić kitért a vendéglátó város kulturális szerepére is. A szerb államfő szerint Pécs nagy szerepet töltött be a kulturális együttműködésben. Boris Tadić külön gratulált Pécs polgármesterének ahhoz, hogy a város Európa Kulturális Fővárosa lett, és aláhúzta, szeretné, ha Szerbia fővárosa, Belgrád is csatlakozhatna ehhez a programhoz a jövőben.

Horvátország mindent megtesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében, különös tekintettel az igazságügy reformjára és a Hágai Nemzetközi Bírósággal történő együttműködésre, amelynek keretében a háborús bűnösök kiadása megtörtént - mondta el Ivo Josipović, horvát államfő, aki köszönetét fejezte ki Magyarországnak a horvát EU-csatlakozás támogatásáért.

Horvátország köztársasági elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, biztos benne, hogy országa már a 2011-es soros magyar elnökséget megelőzően aláírhatja a csatlakozási szerződést, amelynek mielőbbi ratifikációjához megköszönte a magyar támogatást. Ivo Josipović aláhúzta, országa európai jövője csak akkor lehet teljes, ha Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegro is csatlakozik az Európai Unióhoz.

Országunkban több aknát ültettek, mint fát, ami mind ökológiai, mind biztonsági szempontból problémás - fogalmazta meg Ivo Josipović. Hozzátette, az aknamentesítés csak nemzetközi összefogással, a szükséges pénzügyi fedezet nemzetközi biztosításával oldható meg.

A kisebbségpolitikával kapcsolatban a horvát államfő kiemelte: országában törvény biztosítja a nemzetiségek helyi és parlamenti képviseletét, sőt, jelenleg a szerb kisebbség képviselője még a kormánynak is tagja, ami azt mutatja, hogy Horvátországban felismerték a szerb kisebbség szerepét.

A három államfő pécsi megbeszélését Ivo Josipović konstruktív beszélgetésnek minősítette, amely új utakat nyit meg és a három ország kormányának új feladatokat ad a jövőben.

A nemzetközi sajtótájékoztatót követően a három államfő megtekintette a világörökségi listán szereplő pécsi ókeresztény sírkamrákat, majd a Zsolnay kiállítást. Az elnöki csúcs kora délután közös ebéddel fejeződik be.

EQM - M. F. - Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI