M6: egy per eldöntheti, kinek van igaza

2008. augusztus 31. vasárnap 21:05

M6: egy per eldöntheti, kinek van igaza
Talán sosem tudjuk meg miként és miért így született meg az M6-os azon nyomvonala, amin jelenleg dolgoznak. Bár sokak szerint politikai és gazdasági érdekharcok álltak a háttérben, az alternatív pálya támogatója, és az alagutas megoldás minisztériumi hívei is a szakmai szempontokat emelik ki.

Többször felmerült szakmai körökben, hogy az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly között épülő szakaszán felesleges alagutas, völgyhidas technológiával építkezni, mert bevágásokkal mellőzni lehetne a rendkívül drága műtárgyakat. Már amennyiben néhány kilométerrel odébb, a Geresdi-dombságon építik meg a Bátaszék közelében lévő néhány kilométeres szakaszt.

Meg lehet támadni az ügyletet

Dr. Halmos Péter pécsi ügyvéd, gazdasági jogász szerint könnyen eldönthető, hogy melyik megoldás lett volna, lenne olcsóbb a két nyomvonalterv közül.
A kivitelezővel kötött szerződés megtámadása után ugyanis egy hosszas eljárás érintené a terveztetést is. Tekintve, hogy közpénzek felhasználásáról van szó mélységeiben vizsgálnák a bíróságon, milyen megoldásokkal a legköltséghatékonyabb az autópályaépítés - így bebizonyosodhatna, melyik félnek állnak meg az állításai.

A vidéket jól ismerő Pósta Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tavaly leköszönő főosztályvezetője éppen ezt javasolta, s az alagutas tervek sutba dobását indítványozta. Azzal magyarázta a változtatás szükségességét, hogy így több tízmilliárd forinttal olcsóbban lehetne megépíteni a sztrádát, ráadásul a munkálatok is leegyszerűsödnének.

Javaslatát azonban nem fogadták el, mert tervei a minisztérium szerint "kidolgozatlanok, és szakmailag nem kellően megalapozottak" voltak. Később azt bizonygatták, hogy a kitermelt föld elhelyezése megoldhatatlan feladat, ráadásul a tervezett nyomvonal természetvédelmi területen vezetne át. Az is elhangzott, hogy a bevágások és a völgyek feltöltése még többe is kerülne, mint az alagutak és a völgyhidak, valamint környezetvédelmi aggályokat is felvetettek ellene.

A szakember lapunknak úgy nyilatkozott, mindezen kijelentéseket csak utólagos magyarázkodásnak tartja: személyesen kereste meg annak idején Kóka János akkori gazdasági minisztert, s ő kérte fel a tervezőket az alternatív nyomvonal kijelölésére, a tervek elkészítésére.

A Pécsi Újság.hu kérdésére azt mondta, bizonyítani tudja, hogy egyszerűbben és olcsóbban meg lehetett volna ott építeni a sztrádát - igaz, 2010 márciusára semmiképpen nem készültek volna el a munkákkal - ez pedig fontos szempont a politika számára, hiszen a választások előtt a legjobb avatni a hasonló létesítményeket - tehetjük hozzá.

Bár mindenképpen egy legalább Pósta Zoltánhoz hasonló munkakörben dolgozó szakembert próbáltunk elérni a közlekedési minisztériumnál, hogy a felvetéseire választ kaphassunk, végül csak a tárca sajtóosztálya nevében küldtek feleletet kérdéseinkre.

Sok újat nem tudtunk meg - de a becsület kedvéért azért ideírjuk, mire jutottak a minisztériumban:

Mint hangsúlyozták, a sztráda jelenlegi nyomvonalának megtervezését éppen azért jelölték ki ebben a formában a szakértők, mert ez a legmegfelelőbb megoldás a beruházás számára. A tárca szerint a mostani nyomvonaltól történő eltérés indokolatlan lett volna, mert az sem időben, sem gazdaságilag nem térülne meg, amellyel cáfolják is egyben Pósta Zoltán kisebb költségvonzatra tett utalásait.

Kérdés, kénytelenek leszünk-e elfogadni a döntéshozók érveit, vagy esetleg - ha most nem is, a későbbiekben - lesz módunk rá, hogy tisztábban lássunk a kérdésben. Egy próbaper mindenesetre sokat segítene ebben. (Lásd keretes írásunkban Halmos Péter gazdasági jogász álláspontját.)

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva