"Kötelességünk segíteni"

- Milyen tapasztalataik vannak eddig?

-Az ünnepi év november végén Krisztus Király vasárnapján zárul, addig viszont még előttünk van az október 23. és 25. között megtartandó nemzetközi ökumenikus ifjúsági rendezvény, a Taizé-találkozó. Ha minősítenem kell az eddigieket, akkor azt mondhatom, hogy nagyon meg vagyunk elégedve, ám nem önmagunkkal, hanem azzal, hogy sok hívőt tudtunk megszólítani, közel hozni az eseményekhez. Számunkra nagyon fontos volt, hogy ne csupán pécsi legyen a rendezvénysorozat, hanem, hogy az egész egyházmegye részt vállalhasson belőle. Sőt, az augusztus 23-ai alapítás napi ünnepségen szinte az ország összes püspöke részt vett, de még Pécs tengerentúli testvérvárosa, Seattle püspöke és magyar konzulja is eljött hozzánk.

- A már említetteken kívül mely eseményeket tartja különösen fontosnak?

- A szintén 2009-ben ezer esztendős Gyulafehérvári Püspökséggel együtt tartott konferenciák, illetve a még hátralévő közös ünnepi események nagyon fontosak a két egyházmegye életében. Helyi szinten az augusztusi kórustalálkozót emelném ki.  Örömünkre szolgált, hogy amikor nagyszerű vendégművészeket hívtunk meg, például az István a király előadására, akkor pécsi értékeinkre is ráirányíthattuk a figyelmet, és tudatosíthattuk magunkban, milyen kincseink vannak. A kórustalálkozónak egy sajátos szintje is volt, hiszen a záróelőadásban közösen léptek fel a különböző felekezetek kórustagjai, karvezetői, az egység, az összefogás megjelenítéseként. Ugyanakkor egy, az egyházmegye történetét bemutató, gyermekeknek szóló tankönyvvel is adóztunk az ezer esztendő előtt, amelyet Sümegi József történész, diakónus írt.

- Jövőre Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz, idén százmilliót biztosítottak az EKF-keretből a történelmi egyházaknak, amelyet végül a katolikusoknak engedett át a többi felekezet. Korábban az egyházak részéről elhangzottak olyan kritikai észrevételek, hogy az EKF-ből kimaradtak, háttérbe szorultak, holott nélkülük Pécs kulturális múltja sem létezhetne. Érzékelhető már e tekintetben változás?

- Az az incidens, ami velem Siklóson történt, azaz, amikor a Tenkes kapitánya előadása előtt a rendező Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója elhallgattatott, azt a kérdést vetette fel bennem: hogyan számít a kultúra az egyházra? Ha ez lenne a válasz, akkor jövőre szerintük nincs helyünk az EKF-ben?

- Milyen feladatai vannak a Pécsi Püspökségnek az elkövetkezendő években?

- Egyetemes értelemben véve az elsődleges célunk, hogy Isten országát és az Evangéliumot hirdessük, s amit Jézus Krisztustól kaptunk, annak megfeleljünk. Társadalmi szempontból viszont hatalmas nyomást érzékelünk, hiszen a jelenlegi nehéz gazdasági és erkölcsi helyzetben kell az embereket segítenünk abban, hogy helyt tudjanak állni a mindennapi életben. Éppen ezért nem értem amikor azt mondják: ne politizáljunk. Hiszen mindaz, amit a népért teszünk: politizálás. Kötelességünk segíteni, az emberek tekintetét a problémákra, a sorsuk alakításának szükségszerűségére és lehetőségére irányítani; és megvédeni őket - teszem azt, akár egy választás kapcsán is. A Pécsi Püspökség feladatait tekintve ugyanakkor a templomok és intézményeinek felújítása is égető lenne, de ennél sokkal fontosabb az "élő templom", a hívők lelkének ápolása.

- Van elegendő ereje erre az egyháznak?

- Igen. Nem magunkban bízunk, hanem Jézusban, aki kiválasztott tizenkét erőtlen apostolt, s ez az egész világnak elég volt. Ez az isteni erő most is elég lesz...

- A jövőre nézve hozhat-e változást az egyház életében az ünnepségsorozat?

- Azt nem tudjuk, hogy Isten milyen változást szeretne, azt azonban igen, hogy az elmúlt napokban az ország különböző tájairól érkeztek hozzánk üzenetek, gratulációk, azzal kapcsolatban, hogy mennyire lélekemelőnek élték meg az ünnepséget az emberek. Amit e tekintetekben láttam, az egy nagyon őszinte öröm volt, nagyon mélyről jött, s megfogta az embereket. Valami olyan dolog történt, ami nem múlik el a lelkekben. Lesz folytatása.

B. M.