Köszönet a pécsi zsaruknak: megtalálták a kisfiam támadóját, s rendkívül emberségesen bántak velünk

2022. november 24. csütörtök 10:34

Azt gondoltuk, a rendőrök számára a a velünk történtek csupán egy "piti ügy" lesz majd, ehhez képest úgy dolgoztak, mintha egy topbűnözőt kellett volna elkapniuk. Sikerrel is jártak, s közben olyan figyelemmel, emberségesen bántak velünk, amire egyáltalán nem is számítottunk, írta olvasónk, aki néhány napja arról számolt be, hogy Pécs belvárosában megtámadták és kifosztották 12 éves kisfiát.

Amint a fiammal történtek után felocsúdtunk az első sokkból, azonnal a rendőrségre mentünk, hogy feljelentést tegyünk, mert egyrészt nem akartuk, hogy aki ilyet tesz - halálra rémít és kifoszt egy 12 éves gyermeket - következmények nélkül megússza, másrészről talán újabb bűncselekményeket is megelőzhetünk, ha legalább egy időre kivonják az illetőt a forgalomból.

Ugyanakkor kétségeink is voltak, mennyire veszik majd komolyan a rendőrségen az ügyünket, hiszen csak néhány száz forint a támadó zsákmánya, testi sérülést senki nem szenvedett, vagyis akár egy piti esetnek is tekinthették volna az egészet, egy újabb "kár a gőzért" aktának.

Ezzel szemben az első perctől úgy kezelték a dolgot, mintha egy csúcsbűnöző elfogásának az esélye kínálkozott volna.

Rendkívül részletesen, az eljárásjogi szabályok - amelyek gyermek esetében meglehetősen szigorúak és meg is nehezítik az ügymenetet - teljes betartásával kérdezték ki a gyermekemet, s mindeközben arra is figyelni próbáltak, hogy több órán át tartó macera során közvetlen hangnemmel, némi viccelődéssel oldják a feszült hangulatot.

Egyáltalán nem erre számítottunk.

Mint ahogy arra sem, hogy a nyomozás rövidesen eredményt hozzon.

Alig telt el két nap, amikor arról értesítettek, hogy máris képben van egy lehetséges elkövető. Megkérdezték, hozzájárulunk-e, - hogy a körülményekre és az időspórolásra tekintettel - nélkülünk, de tanár jelenlétében hallgassák ki ismét a gyereket az iskolájában.

Természetesen beleegyeztünk, miként abban a kedves gesztusban sem láttunk semmi kivetnivalót, mikor felajánlották, hogy mivel az iskolaidőnek is vége lett a kikérdezés végére, hazahozzák a fiút.

Az meg már csak hab volt a tortán, hogy nem az utcán tették ki a közelben, hanem egészen a munkahelyemig elkísérték.

Igen, így is lehet!

Szóval, hála és köszönet a pécsi zsaruknak, s kívánom mindenkinek, ha már megtörtént a baj, ilyen emberséggel és figyelemmel bánjanak velük is hatóság emberei. S erre a tapasztaltak fényében minden esély meg is van.

Képünk illusztráció.