Korszerűtlen lesz az új rendszer?

A közel harminc kamerát tartalmazó rendszert az Európa Kulturális Fővárosa program köztér-rekonstrukciós projektjeinek keretein belül építették ki az adott közterek kivitelezői - vág bele a részletekbe a város informatikai tanácsnoka, Sarkadi Gábor, aki szerint ezer sebből vérzik a régóta várt fejlesztés.

Mint mondja, az egyik probléma, hogy bár felállították a berendezéseket, és a köztér-fejlesztés I. ütemében megvalósult a rendszer központja is, de a II. ütemben felállított kamerák esetében nem bíztak meg senkit a hálózat összehangolásával, s annak a központtal való összekötésével. Ez ezért is okozhat problémát, mondja, mert a rádióhullámos technológia miatt átjátszóállomásokat kell építeni.

Sarkadi úgy számol, hogy az átjátszók plusz tízmillió forintba kerülhetnek, ugyanakkor közel tízmillió forintos kiadás lesz a szerinte irreális áron megszámított karbantartási díj is - havonta erre ugyanis félmilliót szánnának.

Az informatikai tanácsnok azt ugyan hangsúlyozza, hogy használható lesz az új eszközpark, de például a beépített analóg kamerák képe sokkal életlenebb lehet mozgó tárgyak esetében, mint a digitális, ma már elterjedt IP-kamerák felvételei.

A város felkért egy szakértőt, hogy segítse a munkát a rendszer kiépítésében, ám mire figyelembe vehették volna megállapításait, addigra már aláírt alvállalkozói szerződésekkel rendelkeztek a közterek kivitelezői - vagyis feleslegesen dolgozott az illető.

Holott súlyos megállapításokat is megfogalmazott: a rendszer például nem támogatja a korszerűbb IP-kamerás technológiát, a beruházás nem időtálló, s a későbbi modernizálás csak a kamerarendszer és a videóközpont teljes cseréjével oldható meg - ráadásul a beruházás üzemeltetési szempontból sem költséghatékony.

Sarkadi számításai szerint a rendelkezésre álló összegből egy valóban XXI. századi rendszert építhettek volna ki.

EQM - Fotó: Dittrich Éva