Kizöldült a Tettye patak, de nem rendkívüli természeti jelenség az oka

Zöldre váltott hétfőn a Vince utcában csordogáló Tettye patak. Nem Szent Patrik napot ünnepeltek a Tettyén, nem is rendkívüli természeti jelenség okozta a „zöldülést" - a szolgáltató TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. végez nyomjelzéses kutatást a karsztvízbázison.

Hidrogeológiai kutatással ellenőrzi a napokban a pécsi ivóvíz mintegy 20 százalékát adó Tettye karsztforrás vízgyűjtő területét a szolgáltató. A vízbázisvédelmi felülvizsgálatot a társaság által felkért Mecsekérc Zrt. szakemberei végzik: a hidrogeológusok a vízgyűjtő terület egy pontján (a Tettyétől légvonalban mintegy 4,5 kilométerre) jelzőanyagot juttattak a karsztrendszerbe, amelynek felbukkanási pontja, ideje, gyorsasága számos adattal szolgál a vízbázis működéséről. A több szakaszból álló vizsgálattól a szakemberek azt várják, hogy még pontosabban megismerjék a Tettye vízbázist ellátó területet, a víz által bejárt útvonalakat, áramlási irányokat. Az eredmények tovább segítik a rendkívüli események elhárítására való felkészülést, így például egy esetleges szennyeződés megelőzésének lehetőségeit.

Ünnepi vízfestés

A kutatás során a vízben oldódva zöld színben játszó, környezetre, egészségre ártalmatlan anyagot használnak, amelyet a Tubes környékén engedtek a mészkőhegység üregeibe. A jelzőanyagot alkalmazzák világszerte barlangi kutatásoknál, egészségügyi teszteknél, de ünnepi alkalmakon, például Szent Patrik napján folyókat is festenek vele zöldre. Fényre reagáló tulajdonsága miatt már egészen kis koncentrációban, műszerrel is kimutatható a vízmintákból, amelyeket napi két alkalommal ellenőriznek a szakemberek több mintavételi ponton.
A tettyei tározót a vizsgálat kezdetén lezárták, a kutatás ideje alatt, vagyis a nyomjelző anyag levonulásáig innen nem kerül víz a pécsi hálózatba. A városrész zavartalan és biztonságos vízellátásáról ezekben a hetekben a többi vízbázisból gondoskodik a szolgáltató.

A vizsgálat a vízbázisok védelmét és azok rendszeres felülvizsgálatát előíró kormányrendelet szerint zajlik. Mivel a kutatás a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területét érinti, a szakemberek részletesen egyeztetettek a környezetvédelmi hatósággal, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a BIOKOM Nkft.-vel és egyéb érintett szervezetekkel.

Hosszú utat tesz meg a víz

A Tettye-forrás védendő vízgyűjtő területén a múlt század közepétől többször végeztek jelzőanyagos vizsgálatokat, hogy minél pontosabban behatárolhassák a védendő területet. A vízgyűjtő kiterjedése a jelenlegi ismeretek szerint mintegy 14 négyzetkilométer.

A vízrendszer méretének nagyságát jól érzékelteti, hogy a mostani víznyomjelzéses vizsgálatot a Tettyétől légvonalban 4,5 km-re kezdték. Ekkora út sem lehet akadály a víznek, a jelzőanyag most 9 nap alatt jelent meg a víztározónál.
Mivel a karsztvidék a Mecsek számos forrását táplálja, a kutatás jelzőanyaga több forrás vizét elszínezheti, erre a helyszíneken elhelyezett tájékoztatókon a kirándulók figyelmét is felhívták. (Érintett lehet például a Petőfi, Kánya, Mariska, Vízfő, Kismélyvölgyi, Széchenyi, Szent János, Feketekő és Kantavári források, Hideg-kút, Büdöskút, Anyák kútja és Szamár-kút).

Érdekességek

Pécs város ivóvízellátása többszörösen biztosított. A TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. 3 helyi vízbázisra alapozva szolgáltat, a Tettye, Pellérd és Tortyogó területén lévő vízbázisok bőséges tartalékkal rendelkeznek, a jelenlegi igényeknél jóval magasabb fogyasztást is el tudnának látni: az 1980-as években a napi fogyasztás a 80 ezer köbmétert is elérte, míg ma 22-25 ezer köbméternyi vizet fogyaszt a város.

A tettyei karsztvíz ízre, zamatra a legkiválóbb, de nemcsak emiatt fontos a város vízellátásában: ez a legolcsóbb vízbázis, mivel a város felett, 233 méteres tengerszint feletti magasságban található, a vizet egyszerű leeresztéssel, gazdaságosan, kisebb energia felhasználással lehet a hálózatba juttatni.

A Tettye-forrást tápláló vízgyűjtő területen évtizedek óta védik szigorú szabályok az ivóvíz tisztaságát. A szakértők által kijelölt védőterületről hozott döntés az első ilyen jellegű területvédelem volt Magyarországon. A vízbázisvédelem hatékonysága kiemelt fontosságú, a tározókba érkező víz minőségét számos megfigyelő kút és a karsztforrás monitoring rendszere óvja. A vízminőségi (kémiai, bakteriológiai, biológiai) vizsgálatok mellett magát a védőterületet is rendszeresen ellenőrzik.

A Tettye-forrásnak fontos tudománytörténeti jelentősége van: napi hozamát több mint egy évszázada kezdték mérni, ez a leghosszabb mérési adatsor Magyarországon. Ha a karsztforrások hozamával kapcsolatban végeznek számításokat, ma is főként a Tettye-forrás mérési adatai alapján végzett számítási módszert alkalmazzák.

A víz bősége a mindenkori csapadéktól függ: a forrás hozamának napi minimumrekordja 74 köbméter volt, de az is előfordult, hogy egy nap alatt 75 ezer köbméternyi vizet adott, ami 30 olimpiai úszómedencét töltene meg.

Forrás: Tettye Forrásház Zrt.