Kilátástalan helyzet: külföldre készülnek a pécsiek is

2008. április 29. kedd 23:32

Kilátástalan helyzet: külföldre készülnek a pécsiek is
Becslések szerint idén is több mint ezer pécsi-baranyai honfitársunk keres munkát tőlünk nyugatabbra. Az eddigiekkel ellentétben azonban már nem csak a kétkezi munkások és a fiatalok, hanem a diplomások és a családok is szedelődzködnek. A célországok között továbbra is Írország és Anglia a legkeresettebb, az újak Hollandia és a szigetek (Málta és Ciprus) felé is ácsingóznak.

Tavaly ősztől ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik a külföldi munkavállalásban látják jövőjüket.

"Nagy részük nem teketóriázik, ha lakóhelye közvetlen közelében nem talál munkát, más országokat vesz célba" - mondja Kerner Barbara, a külföldön való eligazodásban évek óta segítséget nyújtó Baranya Megyei Európai Információs Pont vezetője. Úgy tapasztalja, míg korábban leginkább a fiatalok szakmunka vállalása reményében mentek nyugatra, manapság egyre nagyobb arányban orvosok, egyetemisták, diplomás informatikusok, sőt a komplett kis- és nagycsaládosok is útnak indulnak.

Rámutatott: 2004-től kezdve folyamatosan növekvő számban mennek el Baranyából, s főként az utóbbi fél évben érkeznek egyre többen az irodába segítségért. Általában nyelvtudással rendelkezők érkeznek, egy-három éves külföldön tartózkodást előirányozva.

Hétfőn roadshow

Bárki hiteles tájékoztatást kaphat az osztrák, német, és holland élet- és munkakörülményekről május ötödikén délután fél ötkor a Hotel Palatinusban. A rendezvénysorozat fő célja, hogy az ezen országokban elhelyezkedőket felkészítse a leggyakrabban előforduló, munkavállaláshoz kapcsolódó nehézségekre. A szervező EURES tapasztatai szerint a munkaviszonyok csaknem negyede hiúsul meg amiatt, mert az állást vállalók nem ismerik az adott ország élet- és munkakörülményeit. A roadshow keretében elhangzó előadásokon a tanácsadók felhívják majd a figyelmet a leggyakoribb problémákra, így egyebek között arra, hogy a munkavállalók hazatérésük előtt mindenképpen szerezzék be a külföldi munka és egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló dokumentumaikat, ismertetik majd a munkavállalási engedélyek fajtáit, de kitérnek az adózási tudnivalókra is.

A leggyakoribb célországok Anglia, Írország (ez utóbbiban az egyik legmagasabb a minimálbér), Ausztria és Németország, újabban pedig a szigetek és Hollandia iránt érdeklődnek egyre nagyobb számban. Az átlagos utazó előre tudja, hova akar menni, s gyakran konkrét álláslehetősége, szállása is van - már a kiutazás előtt.

A Magyarországról való távozás oka természetesen kilátástalan hazai helyzet, s a magasabb külföldi fizetés.

Nyugaton - a megcélzott ország életszínvonalától függően - havi 500-800 eurót kell magunkra költeni. Ha figyelembe vesszük az 1500 eurós átlagos bért, a szerencsésebbek akár ezer, de rosszabb esetben is legalább ötszáz eurót félre tudnak tenni havonta. Kerner Barbara szerint így a többség csakis addig marad kint, amíg össze nem gyűlik egy lakás, egy autó ára.

"Jó részük hazajön, hiszen a család és az itthoni barátok hiánya 2-3 évnél tovább nehezen bírható, azonban a családosok szinte bizonyosan külföldön maradnak".

Bár már több mint ezer, s folyamatosan emelkedő számú baranyai honfitársunk keres munkát külföldön, mégis az utolsók között vagyunk az újonnan csatlakozott uniós tagállamok mobilitási listáján - csak Máltáról és Ciprusról utaznak el kevesebben.

"Munka pedig rengeteg van, így szinte kizárt, hogy bárki sokáig tétlenkedjen a kiválasztott idegen országban. Ennek ellenére azt tanácsolom: senki ne induljon neki az útnak, ha nincs már felkínált álláslehetősége, ugyanis az indulás mindig nehéz. Nem árt két-három százezer forinttal nekivágni, hiszen egy hónapig biztosan nem lesz jövedelme a delikvensnek. Az utazó beszéljen legalább középszinten valamilyen nyelvet, ne egyedül menjen, vagy legalábbis legyen kint barátja, megbízható kapcsolata" - ad iránymutatást az EIP vezetője, hozzátéve: ügyfeleik eddigi visszajelzései szerint a kinti magyarok nem igazán összetartóak - tisztelet a kivételnek -, hiszen mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti.

Külföldön egyébként szeretnek bennünket: szorgalmas munkaerő, erős motiváció, jó nyelvtudás, megfelelő viselkedés jellemzi a kintieket, s szívesen foglalkoztatnak magyarokat bármelyik országban.

A legtöbb államban már szabadon vállalhatunk munkát, másutt - Franciaországban már 150, Ausztriában 50 hiányszakma esetében - pedig könnyítésekkel. Németország és Dánia 2011 után nyitja csak meg kapuit, addig csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatunk ott. Egyedi kedvezményeket - még betelt kvóta esetén is - ezekben az országokban is felkínálhatnak.

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva