Kicsit fellélegezhet a Pécsi Nemzeti Színház, míg a Filharmonikusok összébb kell, hogy húzzák magukat

A pécsi kulturális intézményrendszert sem kerülték el a megszorítások, a Pannon Filharmonikusok zenekara tíz százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat idén, mint tavaly, s a Pécsi Nemzeti Színház is húszmillió forinttal kisebb önkormányzati támogatásban részesül 2013-ban. Igaz, ennek kompenzálására majdnem százmillió forinttal magasabb állami finanszírozáshoz jutott. A szimfonikus zenekar számára azért is kellemetlen a csökkentett központi dotáció, mert a társulat megkapta az annyira vágyott kiemelt nemzeti minősítést, amely cím - elvileg - többletforrást biztosított volna számukra. Ez a pécsi teátrum esetében meg is történt, a PFZ esetében viszont ennek épp az ellenkezője következett be.

A Pécsi Nemzeti Színház idén 260 millió forint önkormányzati támogatást kap (szemben a tavalyi 279 millióval), a Pannon Filharmonikusok pedig 338 millió forintot, míg az állam a teátrumot 400, a zenekart 147,7 millióval dotálja. Ez az összeg a filharmonikusok esetében alacsonyabb a tavalyi évinél. A zenészek összességében 52 millió forinttal kevesebb támogatást kapnak, mint 2012-ben. A teátrum ellenben majdnem százmillióval többet kap a központi büdzséből - igaz, a nemzeti minősítést elnyert vidéki színházakhoz képest még mindig jelentősen, több mint százmillióval kevesebbet...

Rázga Miklós, a pécsi társulat igazgatója megkeresésünkre azt mondta, számítottak az önkormányzati támogatás csökkenésére, amelynek mértéke szerencsére kisebb lett az előzetesen vártnál.

- Nagy meglepetés nem ért minket. A város gazdasági helyzete sajnos adott, nem volt váratlan, hogy a nehézségek minket is elérnek - fogalmazott a direktor. Hozzátette, hogy az államtól idén megközelítőleg százmillió forinttal több támogatást kaptak, ami azonban többletfeladatokat (s így plusz anyagi terheket is) ró a színházra.

- Fontos a nézettségi mutató, több előadást kell tartanunk, mint régebben. Szerencsére ezzel nincs probléma, hiszen tavaly 52 százalékkal emeltük a fizetőnéző-számot, és ezt idén valószínűleg még további húsz százalékkal sikerül növelnünk. Én még 65 ezres nézőszámmal vettem át a társulatot, ez az év végére várhatóan 110 ezer fizető nézőre emelkedik: a bérlet- és jegyeladásokból legalábbis ez prognosztizálható - mondta az igazgató.

Rázga szerint a három tagozat megléte is nagy szerepet játszott abban, hogy megkapta a nemzeti minősítést az intézmény. A balett, de különösen az opera költséges műfaj, amit ha magas szinten akarnak űzni, az bizony sok kiadással jár.

- Emellett fesztivált is kell rendeznünk, s annyit már most elárulhatok, hogy idén első alkalommal szervezzük meg az Országos Családi Színházi Fesztivált tizenegy, nagy jelentőségű társulat részvételével. A nemzetközi kapcsolatok megalapozása és bővítése is a feladatunk, ez már komolyabb teher, amire azonban kevesebb forrás jut.

Az állammal kötött közszolgálati szerződés mindezeken túl még számos kötelezettséget ró a pécsiekre, például előírja a diplomás színészek megfelelő arányát. Rázga szerint a megnövekedett állami finanszírozás éppen elég a többletfeladatok költségeire, ráadásul a 400 milliós összeg még mindig jóval kevesebb, mint a többi vidéki színház esetében, amelyek több mint 500 millió forintos központi támogatásban részesülnek.

Horváth Zsolt (képünkön), a pécsi szimfonikus zenekar igazgatója az idei év költségvetésével kapcsolatban elmondta, hogy a kisebb támogatás - mind a fenntartó önkormányzat, mind a kormány részéről -  teljesen váratlanul érte az együttest.

- Három éve csúsztatjuk azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek lennének zenekarunknál a Kodály Központ rezidensi szerepkörében betöltött feladatunk ellátásához. Az állam esetében pedig egy három évre kötött szerződés rögzíti az idei évtől érvényes nemzeti státusz követelményeit, amelyek bőséggel túlnyúlnak a korábbi működésünkön. A két közszolgáltatási szerződésben rögzített feladatkör adott tehát, azok megvalósítása többletforrást igényelt volna.

A társulat azonban nem enged a megszokott magas szakmai színvonalból, keresik a további finanszírozási lehetőségeket, bár így is le kell mondaniuk két bemutatóról.

- Sajnos a tavaszi időszakra meghirdetett programjaink közül teljes egészében törölnünk kellett a kimagasló forrást igénylő Ligeti György: Le Grand Macabre című operájának bemutatását, illetve R. Strauss Alpesi szimfóniájának előadását. Mindkét mű esetében az első pécsi bemutatóról lett volna szó.

Az igazgató egyelőre nem tudta megmondani, hogy a közeljövőben várható-e a támogatás mértékének emelkedése.

- Egyenlőre nincs ismeretem évközi kiegészítő támogatás megítéléséről, de folytatunk erről egyeztetéseket. Átmeneti évnek tekintjük a mostanit, munkánk a 2014-es biztonságos támogatás kialakítására irányul.

A kisebb színházak esetében is vegyes a kép: a Bóbita Bábszínház idén 83 millióból gazdálkodhat, köszönhetően az államtól kapott 46,4 és az önkormányzattól kapott 36,7 millió forintnak (ez utóbbi egyébként több mint hétmillióval magasabb az előző évi támogatásnál).

A Harmadik Színház azonban nincs túl jó passzban, bár idén is számíthat az önkormányzattól húszmillióra, viszont a pályázati forrásokra egyelőre nem tudott lecsapni, így kénytelen - egyebek mellett - jótékonysági előadásokat szervezni az életben maradáshoz.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva