Ki mit tud Trianonról? Pécsieket kérdeztünk, s bizony néha meglepődtünk a válaszokon

A trianoni békediktátum 100. évfordulója közeledik, így arra gondoltunk, megkérdezzük a pécsi embereket, mennyit tudnak a témával kapcsolatban. Válaszadóink között voltak idősebbek, fiatalabbak, s némi meglepetésünkre utóbbiak tudtak többet a gyászos emlékezetű békeszerződésről.  

A mai napig rengeteg magyar emberből jönnek elő érzelmek, indulatok, már csak a Trianon szó hallatán is. 1920. június 4-én Magyarország a területe kétharmadát veszítette el, az ország népessége 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent. Hatalmas veszteség volt ez számunkra.

A nagyhatalmak döntése minden magyart megdöbbentett, bár Apponyi Albert gróf  megpróbálta legalább a többségében magyarok lakta területeket megvédeni, népszavazást kérve a hovatartozásról, ám csaknem felvetése és kérése elutasításra talált. A szerződés aláírására franciaországi Trianon-palotában került sor, így maga a békeszerződés is a helyszínről kapta a nevét.

Azt gondolnánk, hogy a mai napig az egyik legtöbbet emlegetett és leghíresebb történelmi nap, június 4-e kapcsán szinte mindenki fel tudna idézni valamit az iskolában tanultakból, ám ez sajnos nem minden esetben van így.

A pécsi Irgalmasok útján és a Széchenyi tér környékén sétáló embereket kérdeztük arról, mit tudnak felidézni a magyar történelem sorsfordító fejezetéről.

A pécsi fiatalok most kicsit jobban álltak, ez a nap nekik kedvezett

Bár azt gondolnánk, a fiataloknak kevesebb a tudása a történelemről, nagy meglepetésünkre a megkérdezettek közül a 18-25 közöttiek voltak a leginkább képben. Azért közöttük is volt olyan, aki pontos dátumot nem tudott mondani, de azért azzal mindenki tisztában volt, hogy az első világháború lezárásának környékén kell saccolni. Arra a kérdésre, hogy mekkora részét veszítette el a Magyar Királyság a szerződés hatására, a legtöbben helyes választ adtak. A legrosszabb tipp 1/3 volt.

Bár eleinte a legtöbb fiatal zavarba jött, s inkább nem szeretett volna választ adni, végül sikerült kihúzni belőlük pár egészen megfelelő feleletet. 

Azért meglepő válaszokból és reakciókból sem volt hiány

A 25 év felettiek között már többen elgondolkodtak a válaszon, s volt olyan is, aki inkább menekült a kérdések elől. Egy hölgy készségesen állt meg, amikor meghallotta, hogy újságcikket készül majd a pécsiek válaszaiból, majd amikor meghallotta a témát, hirtelen eszébe jutott, neki sietnie kell a piacra, mert vészesen fogy az eper.

Egy harmincas éviben járó férfi pár perc gondolkodási időt kért, majd közölte, sajnos most semmi nem jut eszébe.

Persze nem mindenkinek volt hiányos a tudása ebből a korosztályból sem, volt, aki arról is beszámolt, egy esetben engedélyezték a nagyhatalmak a népszavazást. Ha valakinek esetleg nem jutna hirtelen eszébe: 1921-ben Sopron és a környékbeli falvak a Magyarországhoz tartozást választották. Ezért kapta Sopron a leghűségesebb város nevet.

Pauska P. - Fotó: MTI/Veres Nándor